A Váci Egyházmegye ezer éves fennállásának ünnepe öröm minden ember számára, aki az egyházmegye területén él. Úgy gondoltuk, hogy ez a mondat nem pusztán szófordulat, és ha valóban komolyan akarjuk venni, akkor ebből a jubileumi örömből nem zárhatjuk ki azokat a keresztény testvéreinket sem, akikkel – bár az egyházmegye területén élnek – nem találkozhatunk a templomainkban, a közösségi termeinkben, de még az utcán vagy a boltban sem. Vagy ha mégis ilyen helyen futnánk össze velük, lehet, meg is ijednénk. Szürke nadrágjukban, tyúklábmintás ingükben igen furcsa látványt nyújtanának, de azonnal rájuk ismerhetnénk: fogvatartottak.

 Az egyházmegye területén lévő Márianosztra nemcsak kegytemplomáról híres, hanem az ott lévő börtönről is, ami ráadásul egybeépült vele. Ebben a kis faluban nem a pálosok az egyetlen fura ruhás figurák. Az egyház és fegyház határán egyensúlyozó börtönlelkészi szolgálat ebben a börtönben is megszervezte az egyházmegye jubileumára felkészítő Élő Kövek programsorozatot.

A börtönben természetesen minden kicsit másképp van. Először is, nem három évig, hanem csak másfél évig tartott. A havonta  sorra kerülő alkalmakon minden alkalommal megtekintették a videós tanítást, majd azt dolgozták fel változatos módszerekkel: közös beszélgetéssel, kiscsoportokban vagy éppen az egymással való beszéd helyett csendes szentségimádásban vagy a rózsafüzér mondása közben egyénileg elmélkedve a kapott tanításon.

Az igazi ünnepi alkalmak azonban azok voltak, amikor vendég jött a házhoz: egy-egy tanúságtevő, aki saját élete példájával, nehézségei felvállalásával és Istenbe vetett bizalma megvallásával bátorította azokat, akik sokszor már a remény elvesztésének határán voltak. Hogyan lépjen tovább egy zongoratanárnő, akinek a sztrók következtében lebénult az egyik keze? Hogyan álljon fel, akit az esküvője előtt hagytak ott? Hogyan dolgozzuk fel valamelyik szülőnk halálát? Természetesen ezeket a tanúságtevőket jó magaviseletük miatt este hazaengedték.

Azt mondják, hogy a börtönben mindenkinek van egy téglája. Hiszen mindenkinek, még a szenteknek is van múltja. Ugyanakkor hinnünk kell, hogy a fogvatartottak is lehetnek Élő Kövek Isten Egyházában, hiszen a bűnösöknek is van jövőjük.

Végül a felkészülés zárásaként Mária, az Irgalmasság Anyja ünnepén – mely a börtönkápolna titulusa – Ft. Dr. Varga Lajos püspök atya mutatott be szentmisét. Homíliájában – a bűnbeesés történetét magyarázva – bemutatta, hogyan uralkodik el a kísértés az ember életében, de kétséget sem hagyott afelől, hogy a bűn és a halál – vagy éppen a börtön – nem a végső pont: Jézusban mindenki új teremtménnyé lehet.

Takács Péter, állandó diakónus, a Váci Egyházmegye börtönlelkésze

Fotó: Márianosztrai fegyház