A Sarlós Boldogasszony búcsú harmadik napján, vasárnap Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK Családbizottságának elnöke celebrált szentmisét a szentkúti kegyhely kültéri oltáránál.

Homíliája elején az ajándékozás öröméről beszélve felidézte Mária örömét, aki felkereste Erzsébetet az angyali üdvözletet követően. Úgy érezte, Isten végtelenül szereti őt és megajándékozta egy különleges kegyelemmel és szolgálattal, amikor Jézus édesanyjának választotta ki. A püspök Máriát, mint az alázat példaképét állította a résztvevők elé. Az „Üdvözlégy” imádságának szövegén elmélkedve felhívta a figyelmet Mária igazi hivatására is: az ő szent feladata, hogy Jézushoz vezessen bennünket.

Ezt követően Marton Zsolt minden zarándokcsoportot külön-külön is megszólított, megfogalmazva az Egyház nekik szánt egyedi üzenetét.

A jegyeseket megszólítva, azt kívánta számukra, hogy megtapasztalhassák az igazi, Istentől jövő örömöt, amely minden körülmények között elkíséri az embert, mert nem függ anyagiaktól, külső körülményektől. Az igazi öröm felülről és belülről fakad. Számotokra az állapotbeli tisztaság bátor vállalását ajánlom, még ha meg is kell küzdeni érte – mondta a püspök. Aki meri vállalni a tiszta készületet a házasságra, egy olyan világban, ahol sok minden az ellenkezőjéről szól, az hősiesen építi Isten országát, és rátalál az igazi örömre. A tisztaságért való nemes küzdelem tisztává tesz. Nem az a tiszta, aki tökéletes itt a földi életben, hanem az, aki tiszta akar lenni és maradni!

A fiatal és gyermekre váró házaspárokhoz fordulva felhívta a figyelmet, a házasság misztérium, amelyet a Szentírás sokszor hasonlít Isten és ember viszonyához. Ebben a Szentháromság titka tárul fel, ha a házastársak a kölcsönös szeretetre törekszenek, amely így a legteljesebb tanúságtétellé válhat.

Ezt követően a megyéspüspök külön szeretettel fordult azok felé a párok felé, akik vágynak a gyermekáldásra, de ez a vágyuk még nem teljesedhetett be és zarándoklatuk célja éppen ennek az áldásnak az előmozdítása lehet. Megerősítette azt, hogy az egyház tanítása szerint a gyermek ajándék. Ugyanakkor Isten titkai közé tartozik, kinek adatik meg az életfakasztás és kinek nem.

Napjaink nagy kísértése, hogy gyermek mindenáron kell. Természetesen fontos a felelősségteljes családtervezés, de kizárólag Isten szeretetének tervébe illesztve, s nem az emberi akarattól függővé tett mesterséges módszerekkel. Ne feledjük, amit Egyházunk tanít a Katekizmusban: „A gyermek nem járandóság, hanem ajándék… A gyermeket nem szabad tulajdonnak tekinteni, mintha követelni lehetne a gyermekhez való jogot. – mondta a püspök. Majd bátorított minden házaspárt, hogy ne tekintsék házasságukat áldatlannak és terméketlennek akkor sem, ha hosszabb ideig vagy később sem lehet vér szerinti gyermekük. Isten a gondoskodás és termékeny szeretet más útját is felkínálhatja ezekben az esetekben az örökbefogadás, nevelőszülőség vagy a közösség szolgálata révén.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a szentkúti búcsúban a zarándokok megköszönték Istennek az élet ajándékát, és imádkoztak hozzá az élet születéséért. A szentmisén köszönetet mondtak a szülőknek, szülésznőknek, orvosoknak és védőnőknek, akik az életadásban közreműködnek.

***

Sarlós Boldogasszony az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő Szent János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária ekkor bizonyosodott meg az angyali üdvözletben kapott jel igazságáról: „idős rokonod, Erzsébet, szintén gyermeket vár”. Belépve a házba, Mária köszöntötte Erzsébetet, kinek méhében ekkor mozdult meg („repesett”) a magzat. Erzsébet „Uramnak édesanyja”-ként fogadta Máriát, és prófétált: „áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. Mária a Magnificattal válaszolt szavaira.

Az egész Egyház számára VI. Orbán pápa (1378-89) rendelte el Sarlós Boldogasszony napját, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. Az eredeti, július 2-i dátum, 9 nappal Keresztelő Szent János születése után, az Erzsébetéktől búcsúzó és hazainduló Máriához kötődik. Az ünnep misztériuma az örvendetes rózsafüzér második titka.