Az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakon is rekordot döntött a leendő elsőévesek száma.

Közel 30 százalékkal emelkedett a pedagógus alapszakokra felvett hallgatók száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. A váci és budapesti campusszal rendelkező intézmény óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakján csúcsot döntött a leendő elsőévesek száma, de a nappali tagozatos tanítóképzést is többen kezdhetik el, mint 2025-ben. A tanító BA-szak népszerűsége idén országosan is nagyot nőtt, 30 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott.

Minden szakon, a nappali és levelező képzéseken, az alap- és mesterszakokon is emelkedett az új hallgatók száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, ezzel újabb rekordot döntött az intézmény – derült ki este nyolckor, a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárainak kihirdetésekor. A pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskolát idén közel 900-an jelölték meg első helyen, szeptemberben pedig több mint 520 hallgató kezdheti meg tanulmányait a váci és a budapesti campuson.

Egyre több felvételizőt vonz a tanítóképzés

„Évtizedekig sokan parkolópályaként végezték el a tanító szakot, most azonban kifejezetten magas a társadalmi elismertségük a munkájukat kiválóan végző tanítóknak, akik összetett – kreatív, változatos, értékteremtő – munkát végeznek. Biztató, hogy egyre többen látják meg ezt a szinte missziós lehetőséget” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora arról, hogy idén országszerte több mint 3100-an, vagyis 25 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén a tanító BA-szakot, mint egy évvel korábban.

Az Aporon, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódjának tanító BA-szakján szeptemberben több mint 60 tanítójelölt kezdi meg tanulmányait, a nappali tagozatra bekerült hallgatók száma a tavalyi duplájára ugrott. Az intézmény egészében is másfélszeresére emelkedett a nappali alapszakokat választó, sikeres felvételizők száma, ami a pedagógus-utánpótlás szempontjából pozitív tendencia. Országosan ugyanis jó ideje a levelező forma dominál, amely elsősorban nem a frissen érettségizett diákokat vonzza, miközben az óvodákban és iskolákban komoly problémát jelent a legfiatalabb pedagógusgeneráció hiánya.

A főiskolák, egyetemek előtt más feladat is áll: a leendő tanítókat fel kell készíteniük az új osztálytermi kihívásokra, többek között az eltérő neurológiai fejlődésű gyerekek növekvő számára és a technológiai fejlődés okozta változásokra. Az Aporon ezért a leendő és a gyakorló pedagógusok gazdag, sokszínű módszertani tudást szerezhetnek, megismerkedve az alternatív pedagógiai módszerekkel és az innovatív fejlesztő eszközökkel, sőt többek között azt is megtudhatják, hogyan használhatják munkájukban a drámapedagógiát, a 3D-nyomtatást vagy éppen a virtuális valóságot. 

A leendő óvodapedagógusok száma is tovább emelkedett

A főiskola óvodapedagógus alapszakján is tovább emelkedett idén a felvételizők száma: a képzést 10 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén, mint egy évvel korábban. Közülük 170-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, egy részük angol nyelvű képzésen vagy nemzetiségi szakirányon tanul majd.

A 2026-os felvételin 40 százalékkal ugrott meg az elsőhelyes jelentkezők száma az Apor népszerű csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakján is, amelynek végzettjei elsősorban önkormányzati, egyházi, magán- és alapítványi bölcsődékben helyezkedhetnek el. Az ide felvételizők közül 124-en jutottak be a képzésre, míg a legnagyobb növekedést idén a szociálpedagógia alapszakon könyvelhették el, amely 70 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott, mint egy évvel korábban.

Hitéleti képzéseit hirdeti meg a pótfelvételin az Apor

A felvett hallgatók magas száma miatt az Apor Vilmos Katolikus Főiskola várhatóan csak hitéleti képzéseit hirdeti majd meg a 2026-os pótfelvételin. Az érdeklődők a katekéta-lelkipásztori munkatárs, a kántor BA-képzésre, valamint a tavaly elindított hittanár-nevelőtanár mesterszakra jelentkezhetnek: a rövid ciklusú, négy féléves tanári MA-képzésre olyan felvételizőket várnak, akik legalább alapszakos diplomával rendelkeznek pedagógusképzési területen.

 

Forrás és kép: AVKF