A találkozás, a szakmai és lelki töltekezés, a főpásztorral való közös gondolkodás, iránymutatásának meghallgatása céljából indult el a „Misszió a gyakorlatban” szakmai napok sorozata. A programban komoly hangsúlyt kap a beszélgetésekre szánt idő, akár kiscsoportban, akár „asztaltársaságokban” valósul meg.

Marton Zsolt püspök köszöntőbeszédében elmondta, egy célt szolgálnak, az evangélium átadását a gyerekek, szülők, munkatársak felé. Azt szeretnék, hogy az iskola evangéliumi közösség legyen, azzá alakítsák, formálják szeretettel, de tudatos koncepció mentén.

Felhívta a figyelmet Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt megjelent, Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítása kapcsán az MKPK által kiadott nyilatkozatra, amely Ferenc pápára hivatkozva az élet védelmére helyezi a hangsúlyt a fogantatástól a természetes halálig. A jelenlévőket bíztatta, tanulmányozzák, ismerjék az egyház tanítását az életvédelem területén is, és – mint az evangelizáció egyik fontos elemét - adják tovább a rájuk bízottaknak.

Meghívott előadóként Dr. Papp Miklós görögkatolikus pap, morálteológus tartott előadást a katolikus iskolák hivatásáról.

Hat nagy témára osztotta az előadást, és kitért arra, ezekhez kapcsolódóan hová fontos a hangsúlyt helyezni az oktatásban.

Elsőként a teremtő hivatásról, a jövőképről beszélt. Az evangéliumért munkálkodni, misszióban részt venni, teremtő hivatás, hiszen az oktatás a láthatatlannal foglalkozik, a pedagógus nem mindig látja munkája eredményét. Feltette a kérdést, minek a teremtésében veszünk részt? Egyrészt bevonódunk önmagunk teremtésébe és bevonódunk a gyerekek, illetve életpályájuk alakításába. Rajtunk múlik, milyen emberekké, milyen személyiségekké válunk, de nyers természetünket fegyelemmel kell megmunkálni, és a gyerekeket az életpályájukon segíteni, hogy eljussanak a számukra megálmodott célhoz. Példaként elmesélte egy lány történetét, akit a biológia tanára majdnem elriasztott az orvosi pályától. Lopás az is, ha életsorsot „lopunk”, mondta Papp Miklós, azaz eltérítünk valakit a neki szánt pályától. Az Eucharisztiából merítve a ránk bízottak nem csak műveltek, hanem szentek lehetnek.

Második témáként kétféle szeretetet ismertetett. Hangsúlyozta, hogy a pedagógiai munka során Isten szeretetével kell szeretni, amely komplex szeretet, magában foglalja az elfogadó és a sürgető szeretetet. Előbbi az elfogadó, teljesítmény és feltétel nélküli szeretet az anyai, utóbbi a kemény, a fészekből kilökő szeretet. Ez a kétfajta szeretet polarizáltan mindannyiunkban benne van, és tudni kell mindkettőt megfelelően alkalmazni a pedagógiai munka során.

Az elit szerepével, jelentőségével és eredményeivel folytatódott az előadás. Rámutatott arra, hogy fontos feladatunk morálisan vezetni a gyerekeket, utat mutatni számukra. Még akkor is, ha ez nehézségekkel jár. Ugyanakkor a tudomány és a hit összeegyeztetésére is szükség van az iskolai oktatás során.

Negyedik témaként a gyerekek értékekre neveléséről beszélt, hiszen egy gyereknek a jövőképe kialakításához cölöpökre van szükség.

Példaként hozta az örök cölöpöket, mint a barátságot, a munkát, ami ugyanazt jelentette kétezer évvel ezlőtt, mint most.

A hierarchia és a demokrácia összevetésében arról beszélt, hogy a túlzott demokrácia következtében nem tanulunk meg hierarchiában élni. Következésképp a gyerekek nem tanulnak meg beilleszkedni egy munkahelyre például a hierarchia ismeretének hiánya miatt. Az iskola másik feladatának a vezető alkatú gyerekek kiemelését ajánlotta ebben a témakörben, hiszen vannak köztük olyanok, akik vezető szerepet töltenek be az osztályban és a tanárok segítségére lehetnének a napi munka során.

Utolsó téma a szeretet és seb címet viselte. Kifejtette, nagy misztérium a seb és a szeretet összetartozása, mert a nagy sebet is körülveszi a szeretet.

Végül elmondta, görögkatolikusként azt vallja, nem csak mi nézzük az ikonokat, az ikonok is néznek minket, és ha Krisztus Urunk ránk néz, abban erő, bíztatás, de kemény szeretet is van. Ezt komolyan kell venni.

Az előadást kiscsoportos beszélgetések követték. Az iskola- és óvodalelkészek Tóth András atya vezetésével arról beszélgettek, mit jelent számukra a szolgálatuk, és milyen támogatást várnak a munkájukhoz. Az intézmény és tagintézmény-vezetők a tantestület tagjainak hitben való támogatásáról, a hitben távolabb lévők meghívásáról beszélgettek Kató Csaba vezetésével. Az iskolai pasztorális összekötőket Kató-Bellavics Ágota kérdezte az idei tanév pasztorális céljáról, annak megvalósulási formájáról, a kollégák bevonásáról. Az óvodai pasztorális összekötők Bábik Noémi vezetésével arról osztották meg tapasztalataikat, hogyan élik meg a feladataikat, mit tartanak fontosnak szolgálatukban.