Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.

Káldi György jezsuita szerzetes bibliafordítása 1626-ban jelent meg Bécsben, ennek 400. évfordulója alkalmából több tudományos konferenciát szerveztek ebben az évben, amelyek számos nézőpontból világították meg e munka jelentőségét és máig tartó hatását. A Váci Egyházmegyei Könyvtár azért kívánt csatlakozni ezen eseményekhez, mert állományában megtalálható a Káldi-Biblia nyomdai kézirattöredékéből néhány lap, amelyre az 1950-es években egy kötet restaurálásakor bukkantak.

A konferenciát Dr. Kocsis Imre váci nagyprépost, a PPKE HTK egyetemi tanára, biblikus professzor nyitotta meg. Köszöntőjében visszatekintett a bibliafordítások történetére megjegyezve, hogy a magyar nyelvű szentírásfordítások kezdetei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza. A korabeli törvényekben szerepelt, hogy mindenkinek figyelnie kell a szentmisén elhangzó bibliai olvasmányokra, ami feltételezi, hogy a bibliai szövegek magyarul is elhangzottak. Magyarországon a legismertebb bibliafordítás sokak számára az 1590-ben megjelent Vizsolyi Biblia, amely Károli Gáspár református lelkész nevéhez fűződik. Az első teljes katolikus magyar nyelvű fordítás a jezsuita Káldi György munkája volt. Ezt a szöveget a Magyar Katolikus Egyház több mint három évszázadon keresztül tekintette hivatalos szentírásfordításnak. A nyelvi szempontból is magas színvonalú fordítás és annak évszázados hatása olyan jelentőségű, amely miatt nagyon is indokolt, hogy a témával tudományos szakemberek és ismeretterjesztő előadások is foglalkozzanak - utalt köszöntőjében a konferencia fontosságára a professzor.

A tanácskozás első szekciójának nyitóelőadását Dr. Varga Lajos, nyugalmazott váci segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója tartotta. Ebben röviden áttekintette a 17–18. század egyháztörténetét, amelyet meghatározott a reformáció, majd a katolikus megújulás. A nép felekezeti hovatartozását általában az uralkodó vagy nemesi családok felekezet-választása határozta meg. Magyarországon azok a jelentős főúri családok, melyek a reformáció térhódítása nyomán protestánsok lettek, később kevés kivétellel visszatértek a katolikus hitre. A szerzetesrendek közül a katolikus restaurációban fontos szerep jutott a jezsuitáknak, köztük Pázmány Péter esztergomi érseknek. Az 1635-ben megalapított nagyszombati egyetem, a papnevelés újjászervezése, a könyvnyomtatás fellendülése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a katolikus intézményrendszer és hitvilág újra meg tudott szilárdulni Magyarországon. A 18. század végére ugyanakkor a két felekezet harcos szembenállása megszűnt és bár a protestantizmus nem jutott vezető szerephez az országban, 1790-től mint „bevett felekezett” volt jelen – zárta előadását dr. Varga Lajos.

Őt követően Fazekas István az MTA doktora, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszékének egyetemi tanára mutatta be Káldi György (1570–1634) életét és pályafutását. Kiemelte, hogy a fiatal jezsuita szerzetes fordítása rendkívül rövid idő alatt (1 év 166 nap) és nagyon nehéz körülmények között, a Bocskai-felkelés alatt született meg 1605–1607-ben, amikor egyáltalán nem látszott még biztosnak, hogy a katolikus megújulás valóban teret tud-e nyerni. Az előadás nemcsak mint bibliafordítót mutatta be Káldit, hanem mint kiváló prédikációírót, határozott novíciusmestert, saját hibáiból is tanulni képes kollégiumi rektort. És bár a fordítás gyorsan elkészült, megjelenésére még közel 20 éve kellett várni a fordítónak. A kor legjobb bécsi nyomdája dolgozott a művön, amely végül összesen 2000 példányban jelent meg 1626-ban.

A szekció záróelőadását Juhász Pál Balázs PhD, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense tartotta, aki Káldi György bibliafordító munkásságát előbb a Trienti Zsinat tanításának fényében, majd a II. Vatikáni Zsinat vonatkozó határozatai alapján értékelte. Kiemelte, hogy a Trienti Zsinat 1. sz. határozata (Sacrosanta) mondta ki, hogy a Szentírás latin nyelvű fordítása, a Vulgáta legyen a Katolikus Egyház kánonja, ami alapján Káldi is elkészítette a fordítását. Ez katolicitásának és egyházhűségének ékes bizonyítéka volt.

A szekciót követően Dr. Lovassy Attila, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanárának vezetésével kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol azt a kérdést járták körül, hogy mitől tekinthető katolikusnak egy bibliafordítás és vajon a jelenleg is készülő ökumenikus szentírás fordításnak mi a célja.

A második szekcióban elsőként Bácskai-Horváth Hajnalka, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtár és Stempely Irén, a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár könyvtárosai ismertették azt a kutatást, amely során igyekeztek beazonosítani az 1626. évi Káldi-Biblia még fellelhető példányait. Hazai és külföldi, egyházi és világi gyűjteményekben mintegy 260 példányt tudtak számba venni, legtöbb példány a ferences rendtartomány tulajdonában van. Elmondták, hogy a fennmaradt példányok nemcsak a mű fogadtatásáról tanúskodnak, hanem arról is, miként őrizték, használták és adták tovább a könyveket az egymást követő nemzedékek, legyen szó papokról, szerzetesekről, intézményekről vagy világi hívekről.

Külön kitértek előadásukban a Váci Egyházmegyében található példányokra: a 9 példány közül 4 db az Egyházmegyei Könyvtárban van. Ezek plébániai hagyatékból kerültek a gyűjteménybe. Külön érdekesség, hogy a Káldi-Biblia két címlap variánssal maradt fenn: az A változaton még jezsuita szentek arcképei szerepeltek, míg a B változatnál ezeket eltávolították. A módosítás okaira nem derült fény. A szentírások egyértelműen magánhasználatban is voltak, erre megmosolyogtató, de a kutatók számára annál érdekesebb bizonyítékként több példányban találhatók családi események – születés, keresztelés, házasságkötés – időpontjai és rájuk vonatkozó feljegyzések, széljegyzetek.

Medgyesy S. Norbert habil., a PPKE BTK Újkori Történeti Tanszék egyetemi docense Biblikus tartalom a színpadon: misztériumjátszás a katolikus megújulás eszközeként c. előadásában a 16–18. századi jezsuita iskolai színjátszásról és a csíksomlyói ferencesek által színpadra állított előadásokról beszélt. Míg előbbiek inkább latin nyelven készültek, Csíksomlyó ferences gimnáziumból az 1721 és 1785 közötti időszakból magyar nyelven összesen 104 iskoladráma olvasható, többségében nagypénteki passiójáték. A helyi gyakorlat a bibliai történekekkel allegorikus moralitás-elemeket és középkori motívumokat olvasztott eggyé. Igényes, ugyanakkor közérthető irodalmi nyelvezettel és zenei-népzenei elemekkel kiegészítve adták elő ezeket. Az előadások mind az erkölcsi, mind a biblikus tanítás átadására alkalmasak voltak, amelyekből egyaránt tanult az előadó és a befogadó. Ennek illusztrálására az előadó maga is felolvasott néhány részletet a Péter siralmai c. misztériumjátékból, majd Mária siralmaiból énekelt részleteket egy 1741-ben íródott passiójátékból. Az előadó hangsúlyozta, hogy ezek a misztériumjátékok ma is alkalmazhatók lehetnek hitoktatásában, bemutathatók templomi és iskolai ünnepek során.

A konferencia záróelődását Pavelczak-Major Dorina, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója tartotta. Arra kereste a választ, hogy a Szentírás hogyan válhat a mai fiatalok, diákok számára is értelmezhető, őket megszólító üzenetté. Az előadás drámapedagógiai és kateketikai módszerek segítségével mutatta be a bibliai történetek életre keltésének lehetőségeit kiemelve, hogy ezek teret nyithatnak a diákok közös gondolkodásához és segíthetik, hogy felismerjék a Szentírás – és ezen keresztül Isten – ma nekik szóló személyes üzenetét.

A konferencia végén a résztvevők megtekinthették a Váci Egyházmegyei Könyvtár szeptemberben nyílt Káldi 400 kiállítását, amelyet a Vácon megtalált Káldi-töredékek köré rendeztek. A kiállítás bemutatja a gyűjteményben található különleges Bibliákat, Káldi szentbeszédeinek gyűjteményét, valamint egyéb könyvritkaságokat. A tablók a korszak történelmi-egyháztörténeti hátterét, Káldi György életét és munkásságát, valamint a magyar nyelvű bibliafordításokat ismertetik meg a látogatókkal.

A kiállítás 2026. december 22-éig a Könyvtár nyitvatartási idejében látogatható. A munkatársak múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tudnak biztosítani diákcsoportok számára, valamint a tablók a későbbiekben vándorkiállításként iskolák és plébániák számára elérhetők lesznek.