CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Jó hangulatú találkozó helyszíne volt november 27-én, kedden este az egyházmegye oktatási központja, ahol az Alsóvárosi Plébánia cigány híveinek egy csoportja találkozott a plébánia képviselőivel és dr. Beer Miklós megyéspüspökkel.A plébánia ifjúsági csoportja zenélt; a hívek lovári nyelven imádkoztak és énekeltek; hitismeretről beszélgettek vendéglátóikkal és bibliamagyarázatot hallgattak – mondta el dr. Varga Lajos segédpüspök, Alsóváros plébánosa, akitől azt is megkérdeztük: milyen apropóból került sor erre az estére?
– A váci Alsóvárosi Plébánia területén több helyen is élnek romák, akik között templomba járók is vannak. Lelkipásztori feladatunk, hogy összegyűjtsük a híveket és tartsuk velük a kapcsolatot; ennek részeként került sor erre a találkozóra is.
– A megjelentek a plébánia ismert hívei?
– Ahogy más közösségekről is elmondható: többfélék. Van, aki rendszeres templomba járó és van, aki csak futólagos kapcsolatban van a plébániával; van, aki egyházi iskolába járatja gyermekeit, s van, aki csak a hétkápolnai búcsúkat látogatja. A találkozó résztvevőinek többsége beszéli a lovári nyelvet; ők a közös esténken látható örömmel forgatták a nyelvükön írt Szentírást.
– Szociális kérdések is szóba kerültek?
– Igen, bár ez az este legfőképpen a hitéletről szólt. Nádai Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke, aki közismerten szívén viseli a romák kulturális fölemelkedésének ügyét, nyilván a vallási életet is fontosnak tartja. Rá hallgatnak a romák – a közhiedelemmel ellentétben a cigányok is tisztelik az erkölcsi tekintélyt – nyilván ennek is köszönhető, hogy az érdeklődők szép számban eljöttek a Galamb utcába, és létrejöhetett ez a találkozó. Ebből is látszik, hogy a cigányok között is vannak olyanok, akik látják: ha integrálódni akarnak a mai magyarországi társadalomban, annak erkölcsi és tudásbéli kritériumai is vannak, nemcsak anyagiak.
– Született valami megállapodás, vagy terv?
– Egyelőre csak abban állapodtunk meg, hogy rendszeresen találkozni fogunk egymással. Legközelebb valószínűleg januárban.
Magyar Bertalan
Fotó: Verőcei Gábor
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
Április 2-án délelőtt tartotta Marton Zsolt a hagyományos olajszentelési szentmisét Vácon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházmegye papsága mellett a hívek is szép számban vettek részt az ünnepi szentmisén, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.
Marton Zsolt váci megyéspüspök idén töltött be a 60. születésnapját és néhány hónapja a Piarista Rend konfráterei közé is fogadták. Ebből az alkalomból a Piarista Rend Magyar Tartománya kommunikációs munkatársa beszélgetett a főpásztorral „szent kalandról”, a piarista gyökerekről és a papság tüzéről.2026. április 4. szombat
Izidor
Szombat elmúltával, a hét első napján pirkadatkor Mária Magdolna és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ...
Összes program »