CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Idén új magyar boldoggal bővülhet nemzetünk égi pártfogóinak sora: a közeljövőben várhatólag boldoggá avatják Isten szolgája, Sándor Istvánt, a vértanú szalézi segítő testvért, akit a Rákosi-rendszer idején, 1953. június 8-án végeztek ki. A Krisztust megalkuvás nélkül hirdető szaléziánus nyomdász, a munkásfiatalok apostola az akkor Váchoz tartozó újpesti Clarisseumban élt és működött, de már születésétől a Váci egyházmegyéhez kötődik.– Sándor István Szolnokon született 1914. november 26-án, itt keresztelték a belvárosi Nagytemplomban; itt végezte el a fémipari szakiskolát – idézte föl a történelmet Máthé György, a Szolnok-Belvárosi Plébánia plébánosa. – Innét került Újpestre, ahol előbb természetesen a szalézi rendházban (közismert nevén a Clarisseumban), majd illegalitásban szerzetesként, nyomdászként és az ifjúság nevelőjeként tevékenykedett egészen letartóztatásáig. Boldoggá avatási eljárása 2006-ban indult el; a posztulátor Szőke János szalézi atya volt, aki két éve sajnos meghalt. Sándor István eljárása azóta lényegében befejeződött: a vértanúság tényét igazolták. Biztosat még nem tudhatunk, de várhatóan idén bejelentik a mártír szalézi szerzetes boldoggá avatását.
– Miből gondolható ez?
– Többek között azért is aktuális lehet, mert 2013-ban van a szaléziak magyarországi letelepedésének századik évfordulója. A centenáriumi ünnepségsorozat január 26-án, Erdő Péter bíboros-prímás szentmiséjével veszi kezdetét a budapesti Szent István Bazilikában. A megemlékezések sorában, február 22-én, vándorkiállítás nyílik Sándor Istvánról. Az első helyszín a Terror Háza múzeum, ahol zártkörű konferenciát tartanak Schmidt Mária történész, igazgató asszony és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius úr részvételével. Erre a konferenciára Szolnok képviseletében negyvenen vagyunk hivatalosak. A vándorkiállítás előreláthatólag ősszel ér Szolnokra.
– Miben érinti még a szalézi centenárium a Váci Egyházmegyét?
– A százéves évforduló tiszteletére, körutat tesz hazánkban Bosco Szent János testereklyéje, május 17-től 26-áig. Ennek során az ereklyével fölkeresik a mi mai egyházmegyénk szalézi helyszíneit is, úgymint Balassagyarmatot, Nagymarost, Mogyoródot és Szolnokot, ahol május 23-án 10 órától délután kettőig tartózkodik Don Bosco földi teste. E napon déli tizenkét órakor ünnepélyes püspöki szentmisét mutat be városunkban Beer Miklós megyéspüspök úr.
– Gondolom, maguk a szolnokiak is készülnek.
– Már hónapok óta. Nagyon várjuk a boldoggá avatást a renddel és Sándor István Németországban élő unokahúgával, valamint Szolnokon élő többi rokonaival együtt. Többek között kiadtunk egy képeslapot Sándor István képével, a hátán a szaléziak által megfogalmazott imával, amelyet városunkban minden szentmise után elimádkozunk. Megalakítottuk a szolnoki Sándor István Emlékbizottságot, amelynek az lesz a munkája, hogy vértanúnk tiszteletét a közéletben, a politikában, a művészetekben és az ifjúság körében is elterjessze. E tevékenység, mondhatni, már el is kezdődött: Dér András rendezésében elkészült egy negyven perces dokumentum-játékfilm Sándor Istvánról, amelynek zeneszerzője szolnoki, és a város lakói is szerepelnek benne. A filmet előreláthatólag a Terror Házában mutatják be először, február 22-én.
Magyar Bertalan
Fotók: Szalézi Archívum. Köszönjük Lengyel Erzsébet szalézi sajtóreferens segítségét!
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »