CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Idén új magyar boldoggal bővülhet nemzetünk égi pártfogóinak sora: a közeljövőben várhatólag boldoggá avatják Isten szolgája, Sándor Istvánt, a vértanú szalézi segítő testvért, akit a Rákosi-rendszer idején, 1953. június 8-án végeztek ki. A Krisztust megalkuvás nélkül hirdető szaléziánus nyomdász, a munkásfiatalok apostola az akkor Váchoz tartozó újpesti Clarisseumban élt és működött, de már születésétől a Váci egyházmegyéhez kötődik.– Sándor István Szolnokon született 1914. november 26-án, itt keresztelték a belvárosi Nagytemplomban; itt végezte el a fémipari szakiskolát – idézte föl a történelmet Máthé György, a Szolnok-Belvárosi Plébánia plébánosa. – Innét került Újpestre, ahol előbb természetesen a szalézi rendházban (közismert nevén a Clarisseumban), majd illegalitásban szerzetesként, nyomdászként és az ifjúság nevelőjeként tevékenykedett egészen letartóztatásáig. Boldoggá avatási eljárása 2006-ban indult el; a posztulátor Szőke János szalézi atya volt, aki két éve sajnos meghalt. Sándor István eljárása azóta lényegében befejeződött: a vértanúság tényét igazolták. Biztosat még nem tudhatunk, de várhatóan idén bejelentik a mártír szalézi szerzetes boldoggá avatását.
– Miből gondolható ez?
– Többek között azért is aktuális lehet, mert 2013-ban van a szaléziak magyarországi letelepedésének századik évfordulója. A centenáriumi ünnepségsorozat január 26-án, Erdő Péter bíboros-prímás szentmiséjével veszi kezdetét a budapesti Szent István Bazilikában. A megemlékezések sorában, február 22-én, vándorkiállítás nyílik Sándor Istvánról. Az első helyszín a Terror Háza múzeum, ahol zártkörű konferenciát tartanak Schmidt Mária történész, igazgató asszony és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius úr részvételével. Erre a konferenciára Szolnok képviseletében negyvenen vagyunk hivatalosak. A vándorkiállítás előreláthatólag ősszel ér Szolnokra.
– Miben érinti még a szalézi centenárium a Váci Egyházmegyét?
– A százéves évforduló tiszteletére, körutat tesz hazánkban Bosco Szent János testereklyéje, május 17-től 26-áig. Ennek során az ereklyével fölkeresik a mi mai egyházmegyénk szalézi helyszíneit is, úgymint Balassagyarmatot, Nagymarost, Mogyoródot és Szolnokot, ahol május 23-án 10 órától délután kettőig tartózkodik Don Bosco földi teste. E napon déli tizenkét órakor ünnepélyes püspöki szentmisét mutat be városunkban Beer Miklós megyéspüspök úr.
– Gondolom, maguk a szolnokiak is készülnek.
– Már hónapok óta. Nagyon várjuk a boldoggá avatást a renddel és Sándor István Németországban élő unokahúgával, valamint Szolnokon élő többi rokonaival együtt. Többek között kiadtunk egy képeslapot Sándor István képével, a hátán a szaléziak által megfogalmazott imával, amelyet városunkban minden szentmise után elimádkozunk. Megalakítottuk a szolnoki Sándor István Emlékbizottságot, amelynek az lesz a munkája, hogy vértanúnk tiszteletét a közéletben, a politikában, a művészetekben és az ifjúság körében is elterjessze. E tevékenység, mondhatni, már el is kezdődött: Dér András rendezésében elkészült egy negyven perces dokumentum-játékfilm Sándor Istvánról, amelynek zeneszerzője szolnoki, és a város lakói is szerepelnek benne. A filmet előreláthatólag a Terror Házában mutatják be először, február 22-én.
Magyar Bertalan
Fotók: Szalézi Archívum. Köszönjük Lengyel Erzsébet szalézi sajtóreferens segítségét!
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje2026. február 20. péntek
Aladár és Álmos
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt...
Összes program »