Az Eucharisztia ünnepe a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön – hazánkban a rákövetkező vasárnap. A 13. században IV. Orbán pápa vezette be, az albigens és valdens eretnekségek elleni küzdelem során. Célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben; illetve Krisztus felmutatása világnak, és a világ hódolatának kifejezése Krisztus előtt.

 

A néphagyományban a mai napig Úrnapja az egyik legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma. Az úrnapi körmenet útvonalán négy oltárt állítanak a négy égtáj felé. Ezek legtöbbször zöld ágakból készített lombsátrak, bennük képekkel, szobrokkal. (Képünkön Keszeg község 2013-as úrnapi körmenetének egyik oltára.) A pap baldachin alatt viszi az Oltáriszentséget, előtte fehér ruhás kislányok vagy Mária-lányok kosárból virágszirmokat szórnak.Az oltároknál felolvasnak egy-egy, az Eucharisztia alapításáról szóló szentírási részt, majd a pap szentségi áldást ad.