Annak eldöntésére, hogy a három közül melyik Jézus keresztje, odahoztak egy születése óta béna gyermeket és mindhárom keresztre ráfektették. Ahogy a gyermek teste hozzáért a harmadik kereszthez, nyomban meggyógyult, és felugorva elszaladt. Így ismerték fel a Szent Keresztet.

Konstantin császár templomot emeltetett a kereszt megtalálásának helyén Jeruzsálemben, a Golgotán, amit Szent Kereszt templomnak is neveztek. A bazilika felszentelésére 335. szeptember 14-én került sor. A Szent Keresztet felmutatták tiszteletadásra a népnek. Konstantin császár fényes pompával tervezte bevitetni a keresztet a templomba, de végül a császárné sugalmazásásra Jézushoz hasonlóan a saját vállán vitte a templomba Jézus keresztjét.

Az ereklyét később elrabolták a perzsák. Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére – a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

***

A kereszt ószövetségi előképe a Mózes által póznára tűzött rézkígyó: aki hittel és bűnbánattal tekintett a kígyóra, megmenekült a marásától. E rézkígyót Jézus is említi Nikodémusnak, mint kereszthalála előképét.

A kereszt hitünk központi jelképe és tartalma. Általa nyertük el megváltásunkat, a kereszt útján mutatta meg Isten irántunk való végtelen szeretetét. Titkát Krisztus feltámadása tárja fel. Jézus Krisztus megfeszítése előtt a kereszt a legnagyobb tehetetlenség és szégyen jele volt; ám feltámadásával a remény, a győzelem és a szeretet jelévé vált. A kereszt az ókori és kora középkori keresztény hitvilágban és művészetben győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül.