„Ó, Mária Isten anyja, énnekem is jó anyám…”

A Boldogságos Szűz – akit nyelvünk Szentségesnek mond – a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének.

Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő a ,,kegyelemmel teljes'. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, anya lett a szűz, és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.

Az Egyház tanításában négy dogma szól Isten anyjáról:

-Mária Isten Anyja (Mária Theotokosz, Mater Dei). A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ünnepe január 1.

-Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás mondja: ,,Születék szűz Máriától'.

-Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8.

-Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.

Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál.

Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,

Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.

Imádd Jézust értünk, akit te szültél.

Szép liliomszál, szüzek virágja.

Könyörögj érettünk, istennek anyja.

Ó mely ékes vagy, Mária, bűnösöknek szószólója.

(katolikus népének, Lészped, Moldva)

Váci Egyházmegye