Eredeti nevén Simonnak - figyelés, hallgatás, figyelem - nevezték, Jézus adta neki a Péter nevet, amely a kőszikla szóból ered: "Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva" (Mt 16,18-19). Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül, így nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a kereszténység, az új vallás élére.

Péter apostol, miután az angyal segítségével csodálatos módon megszabadult Heródes király börtönéből, megerősítette a jeruzsálemi híveket, és "más helyre" távozott. A szíriai Antiochiában akkor már sok hívő volt, az ő első püspökük lett. Antiochiai székfoglalását ünnepeljük február 22-én. Ott nevezték először a Krisztus-hívőket keresztényeknek. Innen küldte Márkot, kedves munkatársát Egyiptomba. A hagyomány szerint az első század derekán, 60 körül telepedett le Rómában, ott teljesedett be térítő munkája. Itt alapította meg a pápaság intézményét, jelezve ezzel a legfőbb pásztori címet. Sok követőre talált a hatalmas városban.

Halálával kapcsolatban két fajta elgondolás uralkodik. Mind a kettő vértanúként ismeri el. Az is közös a két forrásban, hogy Szent Pétert, Nero császár uralkodása alatt végezték ki tanai miatt. Az első történet alapján Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban. A vesztőhelyre vezető úton a legendák szerint találkozott mesterével, és megkérdezte tőle: "Quo vadis, Domine?" vagyis "Hová mész, Uram?". A másik változat szerint Péter menekült Rómából, a császár kegyetlen keresztényüldözése elől, amikor megjelent előtte Jézus, és a következőt mondta neki: "Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek". Erre Péter visszatért a városba, és így vállalta a vértanúságot. Az írások alapján Pétert a mai Szent Péter-bazilika helyén temették el. A bazilika fő oltára alatt találtak egy másik oltárt, amelyet a legenda szerint Szent Péter halálának helyén állítottak.

A IV. századtól kezdve ünneplik Szent Péter apostol székfogalalását, az Egyház egységének kifejezésére.

Guido di Graziano: Szent Péter (1280-as évek)

Váci Egyházmegye