Hazánk fővédőszentje, a keresztény Magyarország megalapítója Esztergomban született 969 körül, Vajk néven. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök keresztelte meg. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, bajorországi Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. Miután Imre herceg, a trónörökös 1031-ben meghalt, a trónt oldalági rokonára, Orseolo Péterre hagyta; ugyanakkor az országot a Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté, Imrével és Gellért püspökkel együtt.