Az idei imahét „Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek” (Jn 15,1-17) gondolaton alapul, amely kifejezi a Grandchamp-i Közösség elhivatottságát az imádságra, megbékélésre, az egyház és az emberiség családjának egységére. A jelentős hagyománnyal rendelkező Ökumenikus Imahét rendezvénysorozatba a Váci Egyházmegye templomai is bekapcsolódnak. Marton Zsolt megyéspüspökünk két Istentiszteletet is tart Fabiny Tamás evangélikus püspökkel ugyanaznap Budapesten.

Egyik közös Istentiszteletük január 17-én reggel 9.00 órakor lesz, amelynek a Magyországi Evangélikus Egyház, Északi Egyházkerület, Püspöki hivatal kápolnája (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 24.) ad otthont.

A másik közös Istentisztelet január 17-én délelőtt 11.00 órakor kezdődik a  Budavári Evangélikus Templom és Gyülekezet épületében (1014 Budapest Táncsics Mihály u. 28.)

 ***

AZ EGYETEMES (ÖKUMENIKUS) IMAHÉT KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE:

Az ökumenikus imahét gyökerei több mint két és fél évszázadra nyúlnak vissza. A kezdetben helyi, vagy kisebb-nagyobb térségek közösségeinek ima-összejövetelei, kezdeményezései  fejlődtek az idők során egyre tágabbá és egyetemesebbé. A 18. századtól kezdődően - elsősorban protestáns hívők körében - terjedtek el a helyi, közös könyörgések, a sok részre tagolódott egyház egységéért. Imamozgalmakat, illetve közös imaalkalmakat hirdettek sokfelé a világban.

Az imahét és az ökumenikus mozgalom szorosan összefügg, bár az imahét gondolata régebbi az ökumenikus mozgalomnál. Az egészen távoli előzmények több mint 260 évre nyúlnak vissza. 1740 körül Skóciában ismeretes egy olyan pünkösdista mozgalom, amely Észak-Amerikából indult, és célul tűzte ki az imádkozást minden egyházért, minden egyházzal együtt. Az 1846-ban ötven felekezet részvételével Londonban megalakult Evangelical Alians nevű egyesület bevezette a minden év első teljes hetében rendezendő imahetet a Krisztusban hívők egységéért. Magyarországon 1886-ban tartottak először ilyen alkalmat, amikor is a Kálvin téri református gyülekezet Baldácsi-termébe hívták a résztvevőket. Ekkor még nem vált rendszeresen ismétlődővé a kezdeményezés.

A 20. századba átlépve egyre gyakoribbakká és kiterjedtebbekké válnak az ökumenikus imaalkalmak. 1908-ban (január 18 és 25 között) rendezték meg első alkalommal a Megbékélés Társasága egyik alapítója, Paul Wattson anglikán (más források szerint katolikus) lelkész által kezdeményezett, az egységért hirdetett IMANYOLCADOT, melyre mindenkit hívtak, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Ez az esemény tekinthető a később rendszeressé és általánossá váló egyetemes imahetek legközvetlenebb előzményének.

Mind az első, mind a második világháború alatt szövetkeztek a katolikus, az ortodox és a protestáns egyházak, hogy az imádság erejével állítsák meg az öldöklést. 1948-tól az evangéliumi szövetségeknek rendszeres januári imahete lett, majd 1964-től az Egyházak Világtanácsa és a Vatikáni Egység Titkárság közösen meghirdette a harmadik januári hétre az egyetemes imahetet, ami mára világméretű mozgalommá vált.

A Katolikus Egyház eleinte csak helyi szinten vett részt az imaalkalmakon. Azonban a 19. század végétől / 20. század elejétől a Római Katolikus Egyház legfelsőbb köreiben is feltámadt az igény az ökumenikus imahét megtartására. 1935-ben Paul Couturier francia abbé szót emelt a Krisztus-hívők egységéért szervezett egyetemes imahét (az elnevezés is tőle származik, és az imanyolcadot váltotta le) megtartása érdekében, hogy a hívek Krisztus végakarata szerint együtt imádkozzanak. 1958-ban a lyoni Unité Chrétienne központ és az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezeti Bizottsága együtt kezdi meg az imahét anyagának előkészítését.

Az igazi áttörést azonban a II. Vatikáni Zsinat ökumenizmusról szóló határozata jelentette, ahol megfogalmazták, hogy a Krisztusban való egység lelke az imádság, s ezért szorgalmazzák az ökumenikus imahét rendszeres megtartását. 1968-ban az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezeti Bizottsága, valamint a vatikáni Keresztény Egység Pápai Tanácsa közösen kezdte meg az imahét szövegének előkészítését. Így alakult ki a felekezeteket átfogó nyolcnapos ima-sorozat, amelynek külön liturgiája is készült. A nyolc alkalom „hivatalos" ideje január 3. hetében van, ami azonban csupán iránymutató dátum, országonként lehet eltérés: van ahol hétfőtől vasárnapig, van ahol vasárnaptól vasárnapig tartják az imahét alkalmait, illetve van ahol csak egy-egy istentiszteletet vagy imaalkalmat szerveznek.

Minden felekezet számára közös imafüzet 1968 óta készül. Mára az imahét előkészítésében és ünneplésében való együttműködés az anglikán, a protestáns, az ortodox és a katolikus egyházak, gyülekezetek és közösségek között bevett gyakorlattá vált.

Váci Egyházmegye