Bővebben >>

Az ünnepről:

Magyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.

Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban a Keresztelő Szent Jánost a szíve alatt hordó Erzsébet segítségére lehessen.

Az ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.

Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot.

„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben,

mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.

Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,

mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve.

Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik.

Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,

szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.

Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.

Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.

Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,

amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.”

(Lk 1,46–55)