Május 1-je Szent József, a munkás liturgikus emléknapja Egyházunkban. Az emléknapot XII. Piusz pápa vezette be 1955. május 1-jén.

József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt – egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tekintünk rá úgy mint a munkások védőszentjére. Emellett az ácsok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a keresztény házasságok és családok, az üldözöttek és a jó halál, valamint a katolikus egyház patrónusa.

A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: ahogy életében, úgy halálakor is jelen voltak Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.

 

Részlet II. János Pál pápa Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításából:

„Amiként a názáreti család az üdvösség és szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az Egyház azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hónap első napjára helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka, különösen, ha azt kézzel végezték. A munka együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához. […]

Szent József a példaképe azoknak az alázatosoknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel... Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek. (VI. Pál, Párbeszéd (1969. március 19.): Insegnamenti, VII (1969), p. 1268.)”

*

Salgótarján Egyházmegyénk területén található, a város lakossága az 1920-as évek közepétől a település északi részén szeretett volna templomot építeni. Amikor 1932 nyarán kis ferences közösség telepedett meg a városban a salgótarjáni Acélgyár telket adományozott a ferences közösségnek, ekkor elkezdődhetett a munka. Sok acélgyári munkás dolgozott a rendház majd a templom építésén. A templomot Szontagh Pál tervei alapján modern stílusban építették. Különlegesség, hogy az oltárképet a szentély falára festették. Központi alakja a kis Jézus és a templomot oltalmazó munkás Szent József. A képet egy helyi ferences szerzetes festette. A festés valószínűleg az oltár építése előtt történt, mert a szerzetes nem tudhatta, hogy a főoltár a falkép alsó részét takarni fogja.

Az "Acélgyári templomot" Zadravetz István ferences tábori püspök szentelte fel 1936. május 17-én, Munkás Szent József tiszteletére. Búcsú ünnepét május 1-én, reggel a fél 9-es szentmisén tartják.

Kép: A salgótarjáni Munkás Szent József templom oltárképe