A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről.  A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén.

Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (Hajnali szép csillag) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát.

Ima: Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

*

A Váci Egyházmegye területén található új, héhalomi Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a helyi hagyomány szerint 1807-ben kezdték el építeni. A falu azonban annyira szegény volt, hogy a templomot csak 1817-ben szentelték fel, végül az építkezést Esterházy Miklós támogatásával 1832-ben fejezték be. Héhalom község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban található. A vármegye déli részén fekszik, a fővárostól mintegy 60 kilométerre, Aszódtól és Pásztótól egyaránt 20-20 kilométerre. 

A nyitóképen a templom oltárképe látható.