A magyar szentek egyik legnagyobbika és legismertebbike.
IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Boldog Kinga, Boldog Jolán és Boldog Konstancia testvére.
Klis várában (Dalmácia, ma Horvátország) született, ahol szülei fogadást tettek, hogy ha Isten megmenti az országot a tatároktól, születendő gyermeküket egészen az ő szolgálatára szentelik.

Négyéves korában a veszprémi domonkos apácákhoz adták, ahol gondos neveltetésben részesült.  A Nyulak szigetén (ma Margitsziget) épült kolostorban 1254-ben szerzetesi fogadalmat tett, amelyet, több uralkodó házassági ajánlatát visszautasítva, 1261-ben ünnepélyesen megerősített. Önfegyelmezés, keresztény szeretet gyakorlása, teljes Istennek adottság, a legalacsonyabb szolgai munka, hősies vezeklés és a családi béke munkálása jellemezte életét. Sokat szenvedett és küzdött testvére és király atyja megbékítéséért.

Életének három alapszabálya egyszerűen hangzik, de az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni és senkit meg nem ítélni.

1270. január 18-án a vezekléstől és a szeretettől felemésztve halt meg a Nyulak szigeti kolostorban.

XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté.

***

Istenünk, szüzesség kedvelője és őre, kinek jóvoltából szolgálód, a mi Margitunk a szűzi tisztaság ékességét a jó cselekedetek érdemével egyesítette, kérünk, segíts, hogy lelkünk épségét az üdvös bűnbánattal visszanyerhessük! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Forrás: Wikipédia, www.katolikus.hu

Váci Egyházmegye