A gyülekező március 1-jén, szombaton 9.40-től lesz Pécelen a Pesti út 95. szám alatti kézi autómosó mögött. A 10 órakor kezdődő rövid megemlékezés után indul a futás. A mintegy öt kilométeres távot futva és kerékpárral is meg lehet tenni.

A résztvevők számára a szervezők ajándékokkal kedveskednek, valamint a célnál forralt borral, teával és süteménnyel várják őket.

Szabó Marika 1923. február 1-jén született Kiskunfélegyházán, vallásos és szerető szülők gyermekeként. Kedves, megnyerő, mosolygó teremtés volt. Követve nővérét, Zsuzsikát – aki szintén a Jézus Szíve Társasága tagja volt, és fiatalon, szentségre törekvő élet után betegségben halt meg –, Marika 1945. január 1-jén letette a Jézus Szíve Társaságnál az első esküt. Esküs testvérei szerint Marika a nagy napon azt mondta: „Meglátjátok, testvérek, én nemsokára meghalok!”

Marika testvér utolsó lelkigyakorlatát halála előtt pár nappal, február 2–11-ig végezte. Szent elhatározást tett, hogy „most minden másként lesz, és nagyon fog iparkodni”.

Halálának körülményeiről a közösség Historia Domusa is megemlékezik, a szomorú történetet így rekonsturálták. A Jézus Szíve Népleányaiból többen Budapestről mentek hazafelé Pécelre, az otthon maradottak közül többen eléjük mentek. Rákoscsaba és Pécel között először két, majd három katona támadta meg őket, és többféleképpen inzultálták a testvéreket. Szabó Mária testvért az egyik katona üldözőbe vette, és miután nem érte be, egyik lábát ellőtte, majd késsel többször megsebesítette. Mivel a végletekig ellenálló testvérnek még így is sikerült menekülnie, a katona hátulról lelőtte.

Szabó Marika testvér az Úr kicsi szolgálója volt, akinek jegyzetfüzetében egyetlen sort találtak: „Uram, add, hogy jónéven vegyem, ha az emberek megvetnek vagy félreismernek!”

Szabó Marika vértanú testvér sírja és az emlékére állított kereszt Pécelen, a Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona parkjában áll.

Forrás és plakát: Magyar Kurír