Róma városának liturgiája az ősi időktől (már az efezusi zsinat előtt is) megemlékezett Szűz Máriáról, mint Isten anyjáról, mégpedig a keleti kereszténységgel egyetemben. A 7. századtól kezdődően főleg a spanyol és gall liturgikus hagyományok hatására az ünnep háttérbe szorult, és átadta helyét az Urunk körülmetéléséről való megemlékezésnek, mely a 13. századtól következetesen kimutatható a római liturgiában.

Mária anyasága liturgikus ünneplésének legkorábbi újkori nyomait Dél-Amerikában találjuk (1751). A 19. század folyamán több egyházmegyében is megünnepelték, más-más napon. Végül az efezusi zsinat 1500. évfordulója alkalmából XI. Piusz pápa a Lux veritatis enciklikában elrendelte (1931. december 24.) a Boldogságos Szűz Mária anyaságának évenkénti ünneplését október hónap 11. napján. Szent VI. Pál pápa helyezte az ünnepet január 1-jére 1969-ben, visszatérve ezzel a római Egyház kezdeti, ősi hagyományához.

A keleti szertartású katolikusok december 26-án ünneplik az Istenszülő Szűz Máriát, a koptok január 16-án.

Az ünnepet a Krisztusról vallott hitigazságok fényében szemléljük. Ő valóságos Isten és valóságos ember. Születése Máriától emberi természetének bizonysága. De mert Jézus valóságos Isten, a Második Isteni Személy, azért illeti meg Máriát az Isten anyja elnevezés – ahogy ezt az efezusi zsinat leszögezte.

Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta, ezért az év első napján az egész esztendőt az Ő anyai gondoskodásába ajánljuk.

Ima: Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

*

Az Egyház tanításában négy dogma szól Isten Anyjáról:

1. 1. Mária Theotokosz, mondják a görögök, Mater Dei, mondják a latinok, Isten Anyja, mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ezt ünnepeljük ma, január elsején.
2. 2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás mondja: „Születék szűz Máriától”.
3. 3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe: december 8.
4. 4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Piusz pápa. Ünnepe: Nagyboldogasszony napja, augusztus 15.

Az evangélisták, amikor nyilvánvalóan Jézus Krisztusról írnak, Mária jelenlétét is tapasztalják és érzékeltetik:

– Mária ott van az első csodánál, a kánai menyegzőn;

– az emberek tudnak róla: „Boldog a méh.....”;

– a háttérben kíséri Jézust: „...anyád és rokonaid beszélni akarnak veled...”;

– ott van a kereszt alatt, ahol az Egyháznak is anyja lett;

– ott van a pünkösd várásában;

– ő a Napba öltözött asszony (Jel 12), kinek mennybevétele a bűn és a halál fölötti győzelem teljessége.

* 

1968 óta minden év január 1-jén, a polgári év első napján ünnepeljük a béke világnapját, Szent VI. Pál pápa kezdeményezésére.

Példáját követve a pápák január 1-jén évtizedek óta a békére vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési témát adva az embereknek. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és az egész világgal.

Forrás és kép: A szentek élete, Adoremus, Magyar Kurír