November 9-én tartjuk a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház felszentelésének ünnepét. Bár a köztudatban gyakran a Szent Péter-bazilika szerepel az első helyen, egyházjogi és liturgikus értelemben a lateráni főszékesegyház a mindenkori pápa mint Róma püspöke hivatalos temploma.
A templomot az évszázadok során sújtó tüzek és földrengések után XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra, és november 9-ére tette az évforduló hivatalos, egyetemes egyházi ünnepét.

A főszékesegyház homlokzatán olvasható latin felirat – „Omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput” – szerint az épület a Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje, ez a felirat az épület egyedülálló státuszára utal.

Az épületegyüttes története a következő főbb szakaszokra osztható:

Császári kisajátítás: A terület eredetileg az előkelő római Lateranus család tulajdona volt. Egy Nero császár elleni összeesküvés miatt a birodalom elkobozta a vagyont, így lett császári birtok.

Az első pápai székhely: Nagy Konstantin császár a megtérése után Miltiadész pápának adományozta az ingatlant, aki már 313-ban zsinatot tartott itt. A palota mellett emelt bazilikát I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére. Ez a helyszín szolgált a pápák hivatalos székhelyéül egészen a 14. századi avignoni időszakig.

A védőszentek névadása: A templom oltalmazóinak köre az évszázadok során bővült. A 10. század elején III. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, a 12. században II. Lucius pápa pedig Szent János apostolt is a bazilika patrónusává tette – így alakult ki a közkedvelt Szent János-bazilika elnevezés.

Magyar vonatkozás és az oltár ereklyéi

A főszékesegyház jobb oldali első oldalhajójában, II. Szilveszter pápa síremlékénél látható egy fehérmárvány dombormű, amelyet Damkó József magyar szobrászművész készített 1909-ben. A műalkotás a Hartvik-legenda alapján azt a történelmi pillanatot ábrázolja, amikor a pápa átadja a koronát Asztrik apátnak, Szent István követének. Bár a modern történettudomány kutatásai szerint a ma ismert Szent Korona fizikailag később állt össze, a dombormű az államalapítás pápai elismerésének és a magyar-vatikáni kapcsolatoknak a hivatalos emlékműve.

A bazilika belső tere emellett két kiemelt jelentőségű egyházi relikviát őriz

Koponyaereklyék: A főoltár feletti gótikus mennyezeti építményben (cibórium) helyezte el V. Orbán pápa a 14. században Szent Péter és Szent Pál apostolok koponyájának tulajdonított ereklyéket. Miután a pápaság az avignoni fogságból átmenetileg visszatért Rómába, a pápa megrendelésére Giovanni di Stefano építész 1367–1370 között elkészítette a főoltár feletti monumentális gótikus cibóriumot (baldachint). V. Orbán ekkor helyeztette el benne ünnepélyesen az ereklyéket.

Az apostoli faoltár: A pápai főoltár belsejébe egy olyan ókori faasztal-maradvány van beépítve, amelyen a hagyomány szerint egykor maguk az apostolok mutatták be az áldozatot.  Hogy ez a faoltár-relikvia mennyire kiemelt tiszteletnek örvend, azt egy évszázados egyházjogi szabály is bizonyítja: a Lateráni bazilika pápai főoltáránál a történelem folyamán kizárólag a mindenkori pápa (vagy az ő különleges engedélyével rendelkező bíboros-vikárius) mutathat be szentmisét. Ez a tilalom éppen arra vezethető vissza, hogy a főoltár a mélyében valóságosan Péter apostol tanítói és áldozati oltárát őrzi.

Aki ezen a napon meglátogatja egyházmegyéje székesegyházát, és ott elmondja a Miatyánkot és a Hiszekegyet, teljes búcsúban részesül.

Fotó: Kozterkep.hu, Wikimedia Commons