November 9-én tartjuk a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház felszentelésének ünnepét. Bár a köztudatban gyakran a Szent Péter-bazilika szerepel az első helyen, egyházjogi és liturgikus értelemben a lateráni főszékesegyház a mindenkori pápa mint Róma püspöke hivatalos temploma.
A templomot az évszázadok során sújtó tüzek és földrengések után XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra, és november 9-ére tette az évforduló hivatalos, egyetemes egyházi ünnepét.

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.

Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.

A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

A Katolikus Egyház szeptember 29-én ünnepli a szent főangyalokat. A liturgikus imádságok és a szentmise szövegei világossá teszik, hogy az angyalok tisztelése végső soron Isten dicsőségét szolgálja. Az angyalok olyan testetlen, de személyes és halhatatlan szellemi lények, akik akarattal és értelemmel bírnak, és tökéletességükben felülmúlják a földi teremtményeket. Történetük a teremtéssel kezdődött, amikor szabad akaratukból fakadóan hűségesek maradtak Istenhez, jutalmuk pedig az örök boldogság lett.

2026. szeptember 27.

„Akár csak egy is e gyermekek közül” (vö. Mt 18,10)