Sarlós Boldogasszony ünnepe (liturgikus nevén Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, vagyis a Vizitáció) a keresztény világ egyik legbensőségesebb Mária-ünnepe, amelyet Magyarországon hagyományosan július 2-án tartunk. 

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház főoltárképe Szűz Mária látogatását ábrázolja Szent Erzsébetnél (Vizitáció). A falképet a korszak híres osztrák festője, Franz Anton Maulbertsch készítette 1770–1771 körül.

Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén az Egyház két olyan alapvető szentet ünnepel, akiknek az élete és küldetése örökre meghatározta a kereszténység arculatát.

Bár egyéniségük, hátterük és karizmájuk különböző volt, az üdvösségtörténetben betöltött szerepük és Krisztus iránti lángoló szeretetük elválaszthatatlanul összeköti őket.

Keresztelő Szent János az Egyház egyik meghatározó alakja, a Messiás előfutára, aki az igazság bátor hirdetője és a bűnbánat prófétája volt. Élete a teljes önátadásról és az Úr útjának egyengetéséről szólt, emlékeztetve minket arra, hogy a valódi nagyság a Krisztusra mutató alázatban rejlik.

Jézus Szíve ünnepét IX. Piusz terjesztette ki az egész Egyházra. A főünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot, Úrnapját követő péntek, idén június 12.
Jézus szívének tisztelete dogmatikailag a Szentíráson alapul: Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma.

2026. június 7-én, vasárnap ünnepeljük az Úrnapját, Krisztus szent Testének és Vérének főünnepét. Az egyházi év e kiemelkedő napján hitünk legszentebb titkára, keresztény életünk forrására és csúcsára, az Oltáriszentségre irányítjuk figyelmünket.