Január 6-án Jézus Krisztus megjelenésére emlékezik Egyházunk. 2014 óta a magyar egyház is a napján üli meg ezt a parancsolt ünnepet.

Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének három aspektusát foglalja magába: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn.

A Boldogságos Szűz a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének, Jézus Krisztusnak.

Már a 4. században megtalálható az „Isten Anyja” (Theotokosz) cím, amit az efezusi zsinat (431) tett dogmává.

Ezt a hitigazságot ünnepeljük január 1-jén.

Az adventi koszorún meggyulladó negyedik gyertya a szeretet fényével világít és Keresztelő Szent Jánost jelképezi. Ezen a napon mi katolikusok újra lila színű gyertyát gyújtunk.

Advent harmadik vasárnapja az öröm vasárnapja. A Gaudete vasárnap a latin Örvendjetek (az Úrban) kezdetű, Pál apostol szavait idéző introitusról (bevezetőről) kapta a nevét.

„Örüljetek az Úrban mindig! Újra mondom: Örüljetek! Ismerje meg mindenki a ti szelídségeteket! Az Úr közel van! Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé!” (Fil 4,4–6)

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án.

A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében.