Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 5-én ünneplünk. Az Ószövetségben is jelen van az ünnep, húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése.

A húsvét utáni 40. napon ünnepli az Egyház, az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját. Ez csütörtökre esik. Áldozócsütörtök liturgikus ünnepét több országban, így Magyarországon is a következő vasárnapon tartják.

A Katolikus Egyház húsvét második vasárnapján ünnepli az isteni irgalmasság ünnepét, melynek két nagy szentje van: Fausztina Kowalska nővér és II. János Pál pápa.
A lengyel Helena Kowalska (1905-1938) látomásában találkozott a szenvedő Krisztussal, aminek hatására 1925. augusztus 1-jén belépett a varsói Zytnia utcai, az Irgalmasság Anyjáról nevezett rendbe, ahol a Fausztina Maria nevet kapta. Imádságaiban következetesen együttműködött Jézussal a lelkek megmentésének ügyében. Jézussal való beszédeit naplóban rögzítette.

A feltámadt Krisztus így köszöntötte tanítványai: Békesség nektek! Ebben az évben különösen is imádkozunk azért, hogy a Krisztus békéje költözzön mindnyájunk szívébe és hozzon egyetértést a nemzeteknek.

Áldott húsvétot kívánunk mindenkinek!

Nagyszombaton az esti vigília-szertartásával kezdetét veszi a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.