Augusztus 15-én a Katolikus Egyház Szűz Mária mennybevételét, azaz Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ez a nap az év legjelentősebb Mária-ünnepe, egyházmegyénkben és egész Magyarországon pedig kiemelten fontos búcsúnap és közösségi ünnep.

Urunk színeváltozásának ünnepe augusztus 6-án Krisztus isteni dicsőségének megnyilvánulását (Tábor-hegy) és a nándorfehérvári diadal (1456) emlékét hirdeti a katolikus egyházban. Az ünnep a hit megerősítésére hív a mindennapi élet szolgálataiban.

A Nagyszülők és Idősek Hatodik Világnapját 2026. július 26-án, vasárnap tartja az Egyház. A világnap idén egybeesik Jézus nagyszülei, Szent Joakim és Szent Anna liturgikus emléknapjával. Az ünnepet Ferenc pápa alapította 2021-ben, de az idei tanítást már utódja, XIV. Leó pápa formálta meg, aki fenntartotta az Izajás próféta könyvéből választott hivatalos mottót:

„Én akkor sem feledkezem meg rólad” (Iz 49,15).

Sarlós Boldogasszony ünnepe (liturgikus nevén Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, vagyis a Vizitáció) a keresztény világ egyik legbensőségesebb Mária-ünnepe, amelyet Magyarországon hagyományosan július 2-án tartunk. 

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház főoltárképe Szűz Mária látogatását ábrázolja Szent Erzsébetnél (Vizitáció). A falképet a korszak híres osztrák festője, Franz Anton Maulbertsch készítette 1770–1771 körül.

Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén az Egyház két olyan alapvető szentet ünnepel, akiknek az élete és küldetése örökre meghatározta a kereszténység arculatát.

Bár egyéniségük, hátterük és karizmájuk különböző volt, az üdvösségtörténetben betöltött szerepük és Krisztus iránti lángoló szeretetük elválaszthatatlanul összeköti őket.