Egyházunk január 25-én emlékezik meg arról, hogy Krisztus Urunk Jeruzsálem és Damaszkusz között megjelent a tanítványait üldöző fiatal farizeusnak, Saulnak, és meghívta őt apostolai közé (ApCsel 9).

Nyilvános tevékenységének megkezdése előtt Jézus a Jordán folyóhoz ment, Keresztelő Jánoshoz, aki megkeresztelte őt. Jézus keresztelkedése epifánia, istenségének jele: keresztelkedésével igent mond az Atya akaratára.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is nevezett nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

A Boldogságos Szűz – akit nyelvünk Szentségesnek mond – a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének.

Szent Család vasárnapja viszonylag újonnan került be a liturgikus naptárba: XV. Benedek pápa vezette be 1921-ben. Ünnepe eredetileg a Vízkereszt utáni első vasárnapra esett, de 1969-ben átkerült karácsony nyolcadának a karácsony napját követő első vasárnapjára.