Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján Egyházunk Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli. 

„A te születésed Istenszülő Szűz, örömet hirdetett az egész világnak,
mert belőled tündöklött föl az igazság napja, Krisztus Istenünk.”
(ünnepi tropár)

A béke és a remény magjai

Kedves Testvérek!

A teremtésvédelem idei világnapjának szeretett Ferenc pápánk által választott témája: „A béke és a remény magjai.” A világnapot a Laudato si’ enciklika közzétételével egyidejűleg vezette be Ferenc pápa, s ennek tizedik évfordulóján „a remény zarándokaiként” a jubileumi évben járunk. A téma éppen ebben az összefüggésben nyeri el teljes értelmét.

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje ünnepét augusztus 20-án tartjuk.
Szent István (születési nevén: Vajk) 975 körül született és 1038. augusztus 15-én hunyt el, aki az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király volt. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A Katolikus Egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérváron, később Magyarország fővédőszentje lett.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jézus megdicsőülésének helye a régi hagyomány szerint a galileai Tábor-hegy volt. A csoda színhelyén még az arab hódítás előtt három bazilika épült. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latinul: transfiguratio) ünnepe.