Magyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.

A római egyházat alapító két apostol főünnepe, június 29-e az Egyház egységének és katolikus voltának ünnepe – mondta XVI. Benedek 2005-ben. Péter-Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe. Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi.

Szent László a magyar nép egyik legnagyobb királya, a lovagi erények megtestesítője, István király, Imre herceg és Gellért püspök oltárra emelője.
Születésére emlékezünk liturgikus emléknapján, június 27-én.

Az előfutár, az Úr útjának előkészítője, Keresztelő Szent János születésére emlékezünk liturgikus emléknapján, június 24-én.
János Jézus előhírnöke, Zakariás pap és Erzsébet fia (Lk 1,5); aki külön égi jellel idős korukig magtalan szülőktől született. A Szentírásban János születését és küldetését Gábriel főangyal adta tudtul az idős Zakariásnak (vö. Lk 1,13-17), aki nem tudott hinni az angyali szónak, ezért megnémult (vö. 1,18-21).

Szent Barnabás apostolra emlékezünk liturgikus emléknapján, június 11-én. Nevének jelentése: a vigasztalás fia. A barnabiták, a takácsok, a kádárok, a szomorkodók és az aggodalmaskodók védőszentje, és kérik közbenjárását jégeső ellen is.