Az előfutár, az Úr útjának előkészítője, Keresztelő Szent János születésére emlékezünk liturgikus emléknapján, június 24-én.
János Jézus előhírnöke, Zakariás pap és Erzsébet fia (Lk 1,5); aki külön égi jellel idős korukig magtalan szülőktől született. A Szentírásban János születését és küldetését Gábriel főangyal adta tudtul az idős Zakariásnak (vö. Lk 1,13-17), aki nem tudott hinni az angyali szónak, ezért megnémult (vö. 1,18-21).

Szent Barnabás apostolra emlékezünk liturgikus emléknapján, június 11-én. Nevének jelentése: a vigasztalás fia. A barnabiták, a takácsok, a kádárok, a szomorkodók és az aggodalmaskodók védőszentje, és kérik közbenjárását jégeső ellen is.

Jézus szívének tisztelete dogmatikailag a Szentírásra megy vissza: Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. Magát az Istenembert ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte.
A Szent Szív tisztelete a 16. században kezdett terjedni, főként a jezsuiták és a karthauziak támogatták.

Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, Magyarországon a következő vasárnapon tartott főünnep. Az Eucharisztia ünnepét idén június 3.-án ünnepeljük.

Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úrnapi szentmisét mutat be a Váci Székesegyházban június 3-án vasárnap 18.00 órakor.

A Pünkösd utáni első évközi vasárnap a Szentháromság vasárnapja, amelyet idén május 27.-én ünneplünk. Miután az üdvösség történetének eseményeire emlékeztünk, mintegy összefoglalóul hitünk legszentebb misztériumát ünnepeljük.
Az alábbiakban néhai Verbényi István atya írását olvashatják: