Szent Simon és Júdás Tádé apostolok ünnepnapját október 28-án tartja a Katolikus Egyház.
Simon neve tizenegyediknek szerepel az apostolok jegyzékében. Kánában született, mellékneve: Zelóta, azaz Buzgó. A hagyomány a kánai menyegző vőlegényével is azonosította. Ismertetője a fűrész, mert legendájának egyik változata szerint ez volt vértanúságának eszköze. Ezért különösen a favágók tisztelték védőszentül, Júdás Tádéval együtt a kőművesek, tímárok, vésnökök védőszentje. Júdás Tádé az az apostol, aki az utolsó vacsorán megkérdezte az Urat, miért csak az apostoloknak, és nem a világnak nyilvánította ki magát (Jn 14, 22). Az Újszövetségből ismerjük az általa írott apostoli levelet.

Lukács evangélista ünnepnapja: október 18.
Lukács pogánynak született (Kol 4,11), megtérése előtt orvos volt (4,14). Az általa írt Apostolok Cselekedetei többes szám 1. személyben írt részletei szerint nagyon korán tagja lett a keresztény közösségnek. 51 körül Troászban csatlakozott Szent Pálhoz. Fogságába is elkísérte Pált (27,1-18; Kol 4,14; Filem 24); a 2Tim 4,11 szerint az apostol hűséges társa volt. Rómában találkozott Szent Péterrel és Márkkal. Pál halála után az egyik hagyomány szerint Dalmáciában és Galliában, más hagyományok szerint Akhaiában és Egyiptomban hirdette az evangéliumot. Legendája szerint Patraszban v. Rómában vagy Thébában lett vértanú. Ereklyéit 1562 óta a Szent Iustina-bazilikában őrzik márványkoporsóban.

Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, és XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át. 1980-ban Boldog II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Lévi Máté neve a héber Mattanja, 'Isten ajándéka' rövidített Mattai formájából eredeztethető. Ő maga Máténak és vámosnak mondja magát; Márk és Lukács evangéliumában „Lévi, a vámos”. Alfeus fia volt (Mk 2,14; ApCsel 1,13), a határváros Kafarnaumban, Heródes Antipász szolgálatában állt vámosként (vö. Lk 8,3; Jn 4,46). Arám anyanyelvén kívül görögül is kellett tudnia.

Nagy Konstantin császár (306. július 25.– 337. május 22.), megtérése után, a 320-as évek elején kezdte kerestetni Jézus keresztjét. A hagyomány szerint végül Szent Ilona császárnő, Konstantin édesanyja találta meg a Golgotán egy mély gödörben a három keresztet.