Az esztendő első napja a katolikus liturgiában Mária istenanyaságának ünnepe. A Boldogságos Szűz – akit nyelvünk szentségesnek mond – a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. Már a 4. században megtalálható az „Isten Anyja” (Theotokosz) cím, amit az efezusi zsinat (431) tett dogmává.

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án. Mivel ez a nap 2024-ben advent 2. vasárnapja, a Mária-ünnep idén átkerült december 9-ére.

A képen a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom főoltárképe látható.

Ebben az évben november 24-én ünnepeljük Krisztust a világmindenség királyaként.

Az ünnep egyben az egyházi év végét is jelöli, mert az ünnepet követő adventtel új egyházi év kezdődik.

November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a naptár külön, név szerint nem emlékezhet meg.

November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a Katolikus Egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.

A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.