Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje ünnepét augusztus 20-án tartjuk.
Szent István (születési nevén: Vajk) 975 körül született és 1038. augusztus 15-én hunyt el, aki az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király volt. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A Katolikus Egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérváron, később Magyarország fővédőszentje lett.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jézus megdicsőülésének helye a régi hagyomány szerint a galileai Tábor-hegy volt. A csoda színhelyén még az arab hódítás előtt három bazilika épült. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latinul: transfiguratio) ünnepe.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a kereszténység arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.

Június 29-én ünnepeljük Szent Péter és Szent Pál apostolokat, akik az első keresztény közösségek alapjait fektették le és jelentős szerepet játszottak az egyház terjesztésében.