Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, és XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át. 1980-ban Boldog II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Lévi Máté neve a héber Mattanja, 'Isten ajándéka' rövidített Mattai formájából eredeztethető. Ő maga Máténak és vámosnak mondja magát; Márk és Lukács evangéliumában „Lévi, a vámos”. Alfeus fia volt (Mk 2,14; ApCsel 1,13), a határváros Kafarnaumban, Heródes Antipász szolgálatában állt vámosként (vö. Lk 8,3; Jn 4,46). Arám anyanyelvén kívül görögül is kellett tudnia.

Nagy Konstantin császár (306. július 25.– 337. május 22.), megtérése után, a 320-as évek elején kezdte kerestetni Jézus keresztjét. A hagyomány szerint végül Szent Ilona császárnő, Konstantin édesanyja találta meg a Golgotán egy mély gödörben a három keresztet.

Kisboldogasszony: a Boldogságos Szűz Mária neve a magyar nép ajkán. Mária születésének ünnepét a Szeplőtelen Fogantatás (december 8.) ünnepe után 9 hónappal tartjuk. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszt-ére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján (IX. 8.) emlékeztek meg Mária születéséről.

Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát. Kőrösi Márk széplaki apátoT, valamint Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuita szerzeteseket elfogták, és arra akarták kényszeríteni őket, hogy az új valláshoz szegődjenek. Miután erre nem voltak hajlandók, a hajdúk szeptember 7-én borzalmasan megkínozták és megcsonkították, majd a szennygödörbe dobták a papokat, ahol Pongrácz István még 20 órát élt. Nagyszombatban, az orsolyiták templomában vannak eltemetve. Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta őket boldoggá, majd II. János Pál pápa szentté Kassán 1995. július 2-án.