December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Az örömünnep tárgya a megtestesült Ige földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. A megváltó Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék.

 

Idén december 3-án, vette kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. Jézus születésének ünnepére, az erre az időszakra jellemző katolikus szertartásokkal és szokásokkal készülünk, melynek része a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek.

Az egyházi év utolsó vasárnapján Krisztus Urunkban a mindenség Istentől fölkent uralkodóját ünnepeljük, akit János evangélista a látomásaiban látott: „Fehér lovon ül, hűségesnek és igaznak hívják. Igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, a fején ékes korona. Neve föl van írva, de senki sem ismeri, csak Ő maga. Vértől ázott ruha van rajta, a neve: Isten Igéje. Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve. Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre (...) Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: királyok Királya, uralkodók Ura.”

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapját november 19-én ünnepli a katolikus egyház.
II. András magyar király és meráni Gertrúd hercegnő leánya, türingiai őrgrófné. Szent Ferenc harmadik rendjének tagja, a szegények és a betegek apostola, akit magyar származása ellenére a németek is saját szentjüknek tartanak, Türingiai Erzsébet néven. 1207-ben született, valószínűleg a sárospataki királyi várban. Már kisleányként Türingiai Herman őrgróf jegyese volt; akinek korai halála után testvéréhez, Lajos türingiai tartománygrófhoz ment feleségül. Lajost három gyermekkel ajándékozta meg. Gyermekkorától a mennyei dolgok szemlélése töltötte be Erzsébet szívét.

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház a pápák címtemploma, az „összes templomok anyja és feje”.
A 12. század óta él az a hagyomány, amely ezen a napon tartja a Nagy Konstantin által épített eredeti bazilika felszentelésének ünnepét.
Ez a nap eleinte Róma saját ünnepe volt, majd a bazilika iránti tisztelet az ünnepet az egész Egyházra kiterjesztette. A bazilika jelenlegi formáját a 16. században nyerte el.