Főünnep
Urunk megjelenésének ünnepe (Epifánia; a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. Magyar neve az e napon végzett vízszentelésből ered. A IV. században kezdett terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.
2014-től már hazánkban is a napján ünnepeljük, és nem a hozzá legközelebb eső vasárnapon.

Hazánk fővédőszentje, a keresztény Magyarország megalapítója Esztergomban született 969 körül, Vajk néven. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök keresztelte meg. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, bajorországi Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. Miután Imre herceg, a trónörökös 1031-ben meghalt, a trónt oldalági rokonára, Orseolo Péterre hagyta; ugyanakkor az országot a Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté, Imrével és Gellért püspökkel együtt.

A svéd misztikus szent fejedelemné 1303-ban született. Kisleányként adták férjhez. Két év szűzi házasság után nyolc gyermeket szült, akiket nagy gonddal nevelt. Férjével, Ulf herceggel együtt belépett Szent Ferenc harmadik rendjébe. Brigitta készítette az első svéd nyelvű Szentírás-fordítást.

Az Eucharisztia ünnepe a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön. A 13. század elején az albigensek és a valdiak vitatni kezdték Krisztus reális jelenlétét az Euch-ban. Ugyanebben az időben Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia külön ünneppel való ünneplésére. 1264-ben IV. Orbán az ún. bolsenai misén történt csoda hatására tette általánossá az ünnepet. IV. Orbán halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyhm-jében és hazánkban fogadták be. V. Kelemen a vienne-i zsinaton 1311–12: ismét felhívta rá a figyelmet, s ettől kezdve gyorsan elterjedt az egész Egyházban. Az úrnapi körmenet máig az egyik legszebb népi ájtatosság.

Szentháromság vasárnapja: pünkösd után az első vasárnap. Introitusa alapján (Domine in tua) Irgalmasság vasárnapja, népies neve (főként székelyföldön): kicsipünkösd. Az ünnep a 13. sz: terjedt el. XXII. János pápa 1334-ben rendelte el az egész Egyház számára.