SANTIAGO ÉS A GYALOGLÁS
Milyen furcsák az Isten útjai nekünk, embereknek. Megszületik az istenadta va­la­hol Betszaidában; felnő; halász lesz belőle, merthogy ott van a Ge­ne­zá­ret tava; ebből lehet megélni; és az apja, Zebedeus letörné a de­rekát, ha nem az ősi mesterséget folytatná, hanem – mondjuk – uta­zá­si irodát nyitna a jeruzsálemi zarándokoknak.

A 14. században élt domonkos harmadrendi szűz a keresztény kor egyik legnagyobb misztikusa és bölcse. Kelmefestő család 25. gyermeke, iker volt, korán fölébredt benne a vágy a csöndes, szemlélődő élet után. Hatévesen részesült az első látomásban. 1354-ben szüzességi magánfogadalmat tett; 1363-ban belépett a Bűnbánó Nővérek domonkos harmadrendjébe. Ettől kezdve a rendkívüli kegyelmek és testi jelek folyamatosan végigkísérték és meghatározták életét.

János Márk a legrégebben írt és legrövidebb, a szinoptikusok egyik forrásának tekintett Márk-evangélium (Mk) szerzője, Péter tanítványa, később Szent Pál kísérője és munkatársa. Szimbóluma az oroszlán.

Jézus megkeresztelkedése Jánosnál a Jordánban, Jézus megalázkodásának része, mellyel a Megváltó közösséget vállalt a bűnös, a keresztség megtisztító erejére rászoruló emberrel. A keresztség a szokásos alámerítés volt, és a bűnbánat jele. Fő célja azonban az, hogy Jánosnak alkalmat adjon a Jézus melletti tanúskodásra. Három természetfölötti eleme van: az ég megnyílása, a Szentlélek megjelenése galamb képében, és végül az égből jövő hang: Te „vagy az én szeretett Fiam...” (vö. Mk, Lk és Zsolt 2,7)

Főünnep
Urunk megjelenésének ünnepe (Epifánia; a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. Magyar neve az e napon végzett vízszentelésből ered. A IV. században kezdett terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.
2014-től már hazánkban is a napján ünnepeljük, és nem a hozzá legközelebb eső vasárnapon.