Az Eucharisztia ünnepe a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön. A 13. század elején az albigensek és a valdiak vitatni kezdték Krisztus reális jelenlétét az Euch-ban. Ugyanebben az időben Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia külön ünneppel való ünneplésére. 1264-ben IV. Orbán az ún. bolsenai misén történt csoda hatására tette általánossá az ünnepet. IV. Orbán halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyhm-jében és hazánkban fogadták be. V. Kelemen a vienne-i zsinaton 1311–12: ismét felhívta rá a figyelmet, s ettől kezdve gyorsan elterjedt az egész Egyházban. Az úrnapi körmenet máig az egyik legszebb népi ájtatosság.

Szentháromság vasárnapja: pünkösd után az első vasárnap. Introitusa alapján (Domine in tua) Irgalmasság vasárnapja, népies neve (főként székelyföldön): kicsipünkösd. Az ünnep a 13. sz: terjedt el. XXII. János pápa 1334-ben rendelte el az egész Egyház számára.

(a görög pentekoszté, azaz "ötvenedik" szóból: a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon.

az Úr Krisztus mennybemenetelének ünnepe, húsvét után a 40. napon azaz csütörtökön; nálunk azonban a rákövetkező vasárnap ünnepeljük.

Feltámadt Krisztus! Alleluja!

Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével – ezt ünnepli az Egyház a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor. A húsvét rávilágít arra is, mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.