Eredeti neve Natánaél, apostolnevét a Bar Talmai (Talmai fia) kifejezés után kapta. Kánai halász vagy mesterember volt, Fülöp apostol vezette el őt Jézushoz, akiről Bertalan korábban kételkedve nyilatkozott (jöhet Názáretből valami jó?) de akit már a találkozáskor Megváltóként üdvözölt. Későbbi életéről alig tudható valami; feltehetőleg Mezopotámiában és Örményországban működött. Albanopoliszban szenvedett vértanúságot; egyes források szerint keresztre feszítették, mások szerint elevenen megnyúzták. Utóbbi miatt Szent Bertalan a bőrmunkások, csizmadiák, kesztyűsök, könyvkötők, mészárosok, szűrszabók, vargák védősztje; idegesség ellen is kérik az ő oltalmát.

"Hitetlen Tamás" szoktuk volt mondani - de Istennek hála, ma már egyre kevésbé. Tamás a Tizenkettő egyike volt, biztosan csak annyit tudunk róla , hogy ikerként született (az evangéliumok Didümosznak, azaz Ikernek nevezik). Alakját főként Szent János örökíti meg, aki megemlékezik arról, hogy tanítványként a halált is vállalta a volna a Jézussal való közösségért, az utolsó vacsorán mondott szavairól és arról, hogy a puszta hírre nem hitte el Jézus föltámadását, amikor azonban az Úr neki is megjelent, megindulva tett hitvallást: "Én Uram, én Istenem!" Legendája szerint Tamás Indiában és Perzsiában térített élete végéig; az indiai Tamás-keresztények tőle eredeztetik hitüket és közösségüket.

Ezen a napon (a világegyházban május 31-én) azt az evangéliumból ismert eseményt ünnepeljük, hogy Mária, meghallván az angyaltól rokona, Erzsébet áldott állapotát, meglátogatta őt Júdeában, és hat hónapig, János születéséig segítségére volt. Találkozásukkor Erzsébet méhében "felujjongott a magzat", s ő eltelt Szentlélekkel. Az ünnep Mária készséges. szolgáló szeretetére hívja fel a figyelmünket - nem véletlen, hogy szent Bonaventura kezdeményezésére, éppen a ferenceseknél vezették be először. Magyarországon - noha Péter-Pálkor van az "aratóünnep"; általában Sarlós Boldogasszony napján kezdődött a tényleges munka.

Ünnep