Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat felajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.

Január 6-án Jézus Krisztus megjelenésére emlékezik Egyházunk. 2014 óta a magyar egyház is a napján üli meg e parancsolt ünnepet.

Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének három aspektusát foglalja magába: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn.

Az esztendő első napja a katolikus liturgiában Mária istenanyaságának ünnepe. A Boldogságos Szűz – akit nyelvünk szentségesnek mond – a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. Már a 4. században megtalálható az „Isten Anyja” (Theotokosz) cím, amit az efezusi zsinat (431) tett dogmává.

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án. Mivel ez a nap 2024-ben advent 2. vasárnapja, a Mária-ünnep idén átkerült december 9-ére.

A képen a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom főoltárképe látható.

Ebben az évben november 24-én ünnepeljük Krisztust a világmindenség királyaként.

Az ünnep egyben az egyházi év végét is jelöli, mert az ünnepet követő adventtel új egyházi év kezdődik.