CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» VIDEÓTÁR »
Fergeteges sikert aratott a Püspöki Palotában a Váci Székesegyházi Kórusiskola első, második és harmadikos kórusosztályai Gaudia Gyermekkarának hangversenye, különösképpen ennek záró száma, a 19. századi szalézi szerzetes, pap-zeneszerző Giacomo Costamagna kisoperája.A darab egy falusi iskola jólelkű kántortanítójának és diákjainak ártatlan konfliktusáról, az ezt feloldó megbocsátás öröméről, és ennek gyümölcséről, az önfeledt boldogságáról szól.
A szalézi rend a világon a második legnagyobb szerzetesrend, mely az ifjúság vallásos nevelésével foglalkozik. Alapítója Bosco Szent János (Don Bosco) aki az egykori jezsuita szellemű genfi püspök, az újságírók védőszentje, Szalézi Szent Ferenc lelkisége alapján szervezte meg rendjét, mely ma is mesterséget és hitet ad a gyermekeknek.
Don Bosco magyarországi követője volt a nemrégiben elhunyt (idén éppen 100 esztendős) Dauner János szalézi atya, a Budapesti Egyetemi Templom (40 éve működő) „Don Bosco Ifjúsági Ének- és Zenekarának” egykori alapító karnagya. Ő fordította magyar nyelvre a kisoperát.
A váci kórusiskolások tanárai között működő Verbay Zsuzsanna és Zsolt tanár házaspár is ebben a kórusban nevelkedett fel. Ők tanították be a váci gyermekeknek ezt a nagyszerű kisoperát a Karolina Katolikus Általános Iskolában.
Az eseményen jelen volt dr. Beer Miklós megyéspüspök, a Váci Székesegyházi Kórusiskola alapítója, Sisa Sándorné, a Karolina Katolikus Általános Iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és osztályfőnökök, Futó Béla atya, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium igazgatója, Varga László atya, a Kórusiskola művészeti vezetője, Havasi Katalin énekművész-pedagógus, a Kórusiskola hangképző tanára, valamint további tanárok, a boldog szülők, testvérek és hozzátartozók, akik többszörös vastapssal jutalmazták az előadást.
A darabot zongorán kísérte Benyus Sándor művész-tanár, a Budapesti Don Bosco Ének-és Zenekar karnagya, fuvolán közreműködött Dudinszky Luca. Szólót énekelt Bénik Márton, Debreczeni Eszter, Kovács Sára, Lázi Kata, Pellet Hanna, Spiegelhalter Botond és Tomori Piroska.
A jelenlévő zenei szakemberek és sok szülő egyöntetűen adott hangot örömének, mely szerint nem gondolták volna, hogy ilyen kis gyermekek (6-7-8 évesek) oldottan és vidáman egyáltalán képesek legyenek ilyen koncentrációra és teljesítményre.
Az Európa-szerte évszázados hagyományok szerint jól működő klasszikus „székesegyházi kórusiskolai képzés” eredményei íme lassan-lassan nálunk is kezdenek megmutatkozni.
A mű zseniálisan és karakterisztikus módon magán hordozza a 19. századi nagy operák legtipikusabb zenei fordulatainak és hangulatának jegyeit.
A kisopera zenéje és ennek betanítása természetesen integráns része volt az iskolai tananyagnak is, melynek kapcsán a gyermekekben bevésődött a funkciós zene fokainak, ezek összefüggéseinek, fordulatainak, skáláinak és modulációinak világa.
Jó alkalom volt számukra, hogy gyakorolják az egymásra és a hangszerkíséretre figyelés „szakmáját”, valamint az alkalmazkodás és a több mindenre való egyidejű odafigyelés tudományának és művészetének személyiséget fejlesztő készségét.
Arról már nem is beszélve, hogy az a 83 kicsi gyermek, akik az opera előadásának élményében részesültek, egy életre pozitív élményt hordoznak majd magukban az opera műfaj nagyszerű művészeti és kulturális világáról…, na és persze nem utolsó sorban a megbocsátás krisztusi erejéről és értékéről.
Varga László
zeneigazgató
a váci székesegyház karnagya
Tours-i Szent Márton a 4. században élt, Európa egyik legismertebb szentje. Katonaként kezdte életét, de később a hit útját választotta, és Tours püspöke lett. Legismertebb legendája szerint egy didergő koldusnak adta köpenye felét, ezzel példát mutatva irgalmasságból és emberségből.
Avilai Nagy Szent Teréz (1515–1582) spanyol misztikus, író és a kármelita rend megújítója volt. Életét az imádság, a belső elmélyülés és a rend megújításának törekvése jellemezte, ő hozta létre a sarutlan kármeliták közösségét. Művei – mint például "A belső várkastély” – ma is a keresztény lelki irodalom alapművei közé tartoznak.
Boldog Orosz Péter Pál (1917–1953) hűséges görögkatolikus pap volt, aki a kommunista üldözések idején is titokban szolgálta híveit. Fáradhatatlanul látogatta a betegeket, misézett és bátorította a rábízottakat a hitben. Életét áldozta Krisztusért és egyházáért, példát adva a hűségre és a szeretetre.
Leonardi Szent János (1541–1609) olasz pap és szerzetes, a gyógyszerészek védőszentje, valamint Az Isten Anyjának Reguláris Klerikusai rend alapítója. Életét az egyház megújításának, a szegény fiatalok oktatásának és a missziós munka támogatásának szentelte. Hite, szeretete és önzetlen szolgálata ma is példaként ragyog mindazok előtt, akik másokért élnek.
Október 2-án az Egyház a szent őrzőangyalok emléknapját ünnepli. A katolikus tanítás szerint Isten minden ember mellé rendelt egy őrzőangyalt, aki oltalmazza, vezeti és segíti őt a jó út választásában. Az őrzőangyalok jelenléte arra emlékeztet minket, hogy soha nem vagyunk egyedül, és láthatatlan segítőink mindig mellettünk állnak.2025. november 7. péntek
Rezső
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj...
Összes program »