CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» VIDEÓTÁR »
Frajna András címzetes esperest 1963. június 23-án szentelték pappá.Rövid életrajzát alább olvashatjuk:
Frajna András atya Váckisújfalun, 1937. május 28-án született katolikus hitét gyakorló családban.
Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd ezután felvették a Váci Egyházmegye Kisszemináriumába, amely még azon évben a Rákosi-rendszer áldozata lett. Családjukban ebben az időben két egyházmegyés és egy pálos szerzetespap működött. Ez volt az oka, hogy őket klerikális reakciós családnak minősítették, így lehetetlenné vált a gimnáziumi továbbtanulása. Felvétele csak szakmai iskolába volt lehetséges. A budapesti Wesselényi utcai Ipari Iskola Finommechanikai osztályában szakmát tanult, és 1956-ig szakmunkásként dolgozott a Könnyűipari Szállítási Vállalatnál mint autó-villamossági szerelő.
1957-ben az Egri Hittudományi Főiskola hallgatója lett. A teológiai évek nagy örömet jelentettek számára. A nyári szünidőben, Mócsi Imre jezsuita páter, kispapoknak a szülei házában tartott lelkigyakorlatának megszervezését vállalta. 1963. június 23-án szentelte áldozópappá dr. Kovács Vince püspök, apostoli kormányzó a Váci Székesegyházban. Első kápláni állomáshelye Sándorfalva volt. Három év után Lajosmizsére került hitoktatónak. 1973-ban következett Kispest-Munkástelep, ahol káplánként működött. 1977-ben Monorra kapott dispozíciót, ahol Mihály testvére volt a plébános, és együtt szolgálhatott vele. Monorról 1983-ban dr. Bánk József érsek-püspök Szegvárra helyezte adminisztrátornak. 1987-ben Nagymágocs, Derekegyház és Árpádhalom községekhez is plébánosi kinevezést kapott.
A magyar egyházmegyék határainak rendezése idején 1991-ben visszakerült Monorra. Mihály testvére halála után, 1999-től pedig monori plébános lett, és a Ceglédi Esperesi Kerület vezetője.
2001-től plébános Kerepesen. 2020. augusztusában, 83 éves korában került nyugdíjba és maradt továbbra is Kerepesen, hogy a pasztorális munkában segítsen Pető Gábor jelenlegi plébánosnak.
Nagy Szent Gertrúd 1256-ban született Türingiában, és már egészen fiatalon a helftai kolostorban nevelkedett, ahol kivételes tudásra és mély lelki életre tett szert. Látomásait és imádságos tapasztalatait Az isteni szeretet követe című művében örökítette meg, amely a középkori misztika egyik legfontosabb írása lett. Tanításaiban a Krisztus iránti bensőséges szeretet állt középpontban, ezért gyakran a Jézus Szíve-tisztelet előfutáraként emlegetik.
Nagy Szent Albert a középkor egyik legnagyobb tudósa és Aquinói Szent Tamás mestere volt. Rendkívüli tudása és alázata miatt a tudósok és tanárok védőszentjeként tiszteljük. Ünnepe emlékeztet arra, hogy a hit és az értelem kéz a kézben járhat.
Avellinói Szent András (1521–1608) a Teatinus rend hűséges papja volt, életét a megtérés, az imádság és a bűnbánat szellemében élte. Fáradhatatlan lelkipásztorként sokakat vezetett vissza Isten szeretetéhez, és különös buzgósággal végezte a gyóntatói szolgálatot. Szentmisézés közben, imádságos lélekkel adta vissza lelkét Teremtőjének — így pecsételve meg egész életét a papi hivatás hűségével.
Tours-i Szent Márton a 4. században élt, Európa egyik legismertebb szentje. Katonaként kezdte életét, de később a hit útját választotta, és Tours püspöke lett. Legismertebb legendája szerint egy didergő koldusnak adta köpenye felét, ezzel példát mutatva irgalmasságból és emberségből.
Avilai Nagy Szent Teréz (1515–1582) spanyol misztikus, író és a kármelita rend megújítója volt. Életét az imádság, a belső elmélyülés és a rend megújításának törekvése jellemezte, ő hozta létre a sarutlan kármeliták közösségét. Művei – mint például "A belső várkastély” – ma is a keresztény lelki irodalom alapművei közé tartoznak.2025. november 28. péntek
Stefánia
Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak: „Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok,...
Összes program »