CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» VIDEÓTÁR »
„A Jóisten már gyerekkorom óta hívott a papi szolgálatra.” Finta Zsolt református, vallását nem gyakorló családban született Erdélyben. Tizenévesként a Szentjánosbogár Közösség alkalmaira kezdett járni, és ezzel egy időben a katolikus hit egyre inkább felkeltette érdeklődését. Közgazdasági tanulmányokat folytatott, majd az újságírás és az informatika irányában tanult tovább, és bár mindig törekedett arra, hogy közösséget építsen maga körül, akkor találta meg igazán a helyét a világban, mikor egy dobogókői lelkigyakorlat során igent mondott a papi hivatásra. Vele készült interjúnkban nemcsak hivatásának hosszú útját, hanem mély, örömteli lelkületét is megismerhetjük, valamint azt, hogyan éli már most az Egyház közösségi dimenzióját.
Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin mexikói őslakos szent, akinek 1531-ben megjelent a Szűzanya a Tepeyac-dombon. Egyszerű és alázatos ember volt, akinek köpenyén csodás módon maradt meg Mária képmása. A jelenés helyén ma a híres guadalupei bazilika áll, amely a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye.
Szent Charles de Foucauld atya életét a testvériség, a szegényekhez való alázatos szolgálat és a sivatag csendjében való Isten-keresés jellemezte. 1916-ban életét adta a Szahara nomádjaiért. Ma „az egyetemes testvér” példája arra hív, hogy minden embert testvérként fogadjunk.
Nagy Szent Gertrúd 1256-ban született Türingiában, és már egészen fiatalon a helftai kolostorban nevelkedett, ahol kivételes tudásra és mély lelki életre tett szert. Látomásait és imádságos tapasztalatait Az isteni szeretet követe című művében örökítette meg, amely a középkori misztika egyik legfontosabb írása lett. Tanításaiban a Krisztus iránti bensőséges szeretet állt középpontban, ezért gyakran a Jézus Szíve-tisztelet előfutáraként emlegetik.
Nagy Szent Albert a középkor egyik legnagyobb tudósa és Aquinói Szent Tamás mestere volt. Rendkívüli tudása és alázata miatt a tudósok és tanárok védőszentjeként tiszteljük. Ünnepe emlékeztet arra, hogy a hit és az értelem kéz a kézben járhat.
Avellinói Szent András (1521–1608) a Teatinus rend hűséges papja volt, életét a megtérés, az imádság és a bűnbánat szellemében élte. Fáradhatatlan lelkipásztorként sokakat vezetett vissza Isten szeretetéhez, és különös buzgósággal végezte a gyóntatói szolgálatot. Szentmisézés közben, imádságos lélekkel adta vissza lelkét Teremtőjének — így pecsételve meg egész életét a papi hivatás hűségével.2025. december 10. szerda
Judit
Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert...
Összes program »