Ezután átmenetileg a Szent Mihály-templom volt a püspöki széktemplom. Ez volt az egyetlen katolikus templom a török hódoltság idejében, konzervált alapjai ma is láthatók a Március 15. téren. A mai székesegyházat és püspöki palotát a 17. század végén kezdték építeni Eszterházy püspök megbízásából, Franz Anton Pilgram monumentális tervei alapján. Migazzi Kristóf bíboros elvetette a tervet, és Isidore Canevale mesterrel új székesegyházat terveztetett, amelyet Oswald Gáspár piarista szerzetes vezetésével építettek föl. A székesegyházat 1772. augusztus 15-én szentelték föl a Nagyboldogasszony és Szent Mihály titulusára.

Jelentkezés a szentségimádásra:
prhvac@gmail.com    +36 30 524 82 91

Nagy érdeklődés kísérte a VI. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivált. A püspöki városba 12 schola érkezett Ausztriából, Írországból, Japánból, Németországból, Olaszországból, Szlovákiából és Magyarországról, (Kassáról, Bécsből, Pozsonyból, Maynoothból, Münchenből, Essen-Werdenből, Rómából, Budapestről, Diósdról, Szolnokról, Isaszegről és Vácról) akik egyházzenei áhítatok keretében és a liturgikus alkalmakon egyaránt Istent dicsőítették énekükkel. A piaristák, a fehérek és a barátok temploma, úgy, mint a székesegyház, három napon át zengett az énektől. A gregorián ének mellett a korai többszólamúság és a klasszikus vokálpolifónia legszebb alkotásai is felcsendültek. A szentmiséken – melyeket dr. Seregély István érsek, dr. Varga Lajos segédpüspök és dr. Beer Miklós megyéspüspök, az egyházmegye főpásztora, az Országos Magyar Cecília Egyesület püspök-elnöke celebrált – minden schola megszólalt. A találkozót Béres György vezetésével a Gregorián Társaság, valamint a Váci Egyházmegye rendezte. A találkozó mottója ez volt: „Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: az Úr házába megyünk.”

Varga László zeneigazgató, a Váci Székesegyház karnagya