Francesco Spinelli olasz római katolikus pap, a Legszentebb Oltáriszentséget Imádó Nővérek kongregációjának alapítója
Liturgikus emléknapja: február 6.
A hét szentje sorozatban Szabó József László elmélkedik róla.

Szent Joseph Freinademetz verbita szerzetes és misszionárius Kínában. Úgy megszerette az „ő kínai népét”, hogy miattuk soha nem tért vissza hazájába. Az ottani hívek új nevet adtak neki: Fu-Shenfu – a boldogság, szerencse papja.
Liturgikus emléknapja: január 29.
A hét szentje sorozatban Tóth Zoltán verbita szerzetes elmélkedik róla.

Frajna András címzetes esperest 1963. június 23-án szentelték pappá.
Papi jelmondata:
“Ő mindenkiért meghalt, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt.” 2Kor 5,15

Rövid életrajzát alább olvashatjuk:

Frajna András atya Váckisújfalun, 1937. május 28-án született katolikus hitét gyakorló családban.

Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd ezután felvették a Váci Egyházmegye Kisszemináriumába, amely még azon évben a Rákosi-rendszer áldozata lett. Családjukban ebben az időben két egyházmegyés és egy pálos szerzetespap működött. Ez volt az oka, hogy őket klerikális reak­ciós családnak minősítették, így lehetetlenné vált a gimnáziumi továbbtanulása. Felvétele csak szakmai iskolába volt lehetséges. A budapesti Wesselényi utcai Ipari Iskola Finommechani­kai osztályában szakmát tanult, és 1956-ig szakmunkásként dolgozott a Könnyűipari Szál­lítási Vállalatnál mint autó-villamossági szerelő.

1957-ben az Egri Hittudományi Főiskola hallgatója lett. A teológiai évek nagy örömet jelentettek számára. A nyári szünidőben, Mócsi Imre jezsuita páter, kispapoknak a szülei házában tartott lelkigyakorlatának megszervezését vállalta. 1963. június 23-án szentelte áldozópappá dr. Kovács Vince püspök, apostoli kor­mányzó a Váci Székesegyházban. Első kápláni állomáshelye Sándorfalva volt. Három év után Lajosmizsére került hit­oktatónak. 1973-ban következett Kispest-Munkástelep, ahol káplánként működött. 1977-ben Monorra kapott dispozíciót, ahol Mihály testvére volt a plébános, és együtt szolgálhatott vele. Monorról 1983-ban dr. Bánk József érsek-püspök Szegvárra helyezte adminisztrátornak. 1987-ben Nagymágocs, Derekegyház és Árpádhalom községekhez is plébánosi kinevezést kapott.

A magyar egyházmegyék határainak rendezése idején 1991-ben visszakerült Monorra. Mihály testvére halála után, 1999-től pedig monori plébános lett, és a Ceglédi Esperesi Kerület vezetője.

2001-től plébános Kerepesen. 2020. augusztusában, 83 éves korában került nyugdíjba és maradt továbbra is Kerepesen, hogy a pasztorális munkában segítsen Pető Gábor jelenlegi plébánosnak.

 

A Krisztus-hívők egységének szentelt imahét megnyitóját Vácon a Szent Anna piarista templomban tartották meg január 21-án, vasárnap este, amelyen igét hirdetett Balog Zoltán református püspök.

Vácon 1993 óta, az Ökumenikus imahét első nemzetközi meghirdetése óta a városban jelen lévő négy keresztény felekezet – baptista, evangélikus, református és római katolikus – összefogásában valósul meg a program, amit a lelkipásztorok közösen készítenek elő. Idén Marton Zsolt püspök meghívására Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke volt az imahét nyitó istentiszteletének szónoka. A püspök az imahét központi evangéliumi szakasza – az irgalmas szamaritánus példabeszéde –alapján arról szólt, hogy Jézus arra hív, hogy legyünk figyelemmel és cselekvő szeretettel felebarátunk mellett, amikor annak szüksége van ránk. A szertartáson jelen voltak Vác városának katolikus és protestáns lelkészei.

Boldog Batthyány-Strattmann László a "szegények orvosa". Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta.
Liturgikus emléknapja: január 22.
A hét szentje sorozatban dr. Fejérdy Gábor orvos elmélkedik róla.