Az elmúlt tanévért mutatott be hálaadó szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök a váci székesegyházban, Páduai Szent Antal emléknapján, június 13-án. A szertartáson Dr. Varga Lajos segédpüspök, paptársak, diakónusok, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) munkatársai, oktatási és nevelési intézmények igazgatói, valamint a hitoktatói munkacsoportok vezetői vettek részt.

Ez a hálaadó szentmise egy rendhagyó tanévet zár, amiből sokat tanulhattak pedagógusok és diákok egyaránt. A főpásztor arra emlékeztetett, hogy bár visszatérünk lassan a régi kerékvágásba, Istennek célja volt azzal, hogy ezt a rendkívüli járványhelyzetet megengedte.

Szentbeszéde elején Marton Zsolt külön köszöntötte mindazokat, akik videófelvételről látják a szentmisét, kiemelve, hogy lélekben mindenki egy közösséget alkot. Elmélkedésében Páduai Szent Antalról beszélt, aki hajdan a pestis elleni védekezés egyik védőszentje volt, a gyermekeknek pedig pártfogója ma is. Szent Antalt leginkább a csodáiról emlegetik, és kérik segítségét az elveszett tárgyak megtalálásában, a reménytelen ügyekben. Ő ennél több: a ferences rend 13. századi óriása, aki a ferences szerzetesnövendékek képzését, taníttatását és nevelését megszervezte. Bolognában megalapította az első tanulmányi házat. Ő annak a nagyhírű szerzetesrendnek az első teológiai tanára, amelynek iskolái Magyarországon a mai napig is sikeresen működnek. Személyesen ismerte a rendalapító Assisi Szent Ferencet, aki ezt írta neki: „Azt akarom, hogy a testvéreknek tanítsd a szent teológiát, de úgy, hogy sem benned, sem bennük ki ne aludjék az imádság szelleme, azoknak a szabályoknak megfelelően, amelyeket adunk.”

„Ma, amikor hálát adni jöttünk össze, köszönjük meg az Úrnak, ha sikerült az imádság szellemében nevelnünk, tanítanunk és vezetnünk. Ez a mindenekelőtt való: az evangélium igazságára vezetni a ránk bízottakat szeretettel, szelíd határozottsággal, akár hittanóráról, akár matematikáról, irodalomról, vagy testnevelésről van szó. Pedagógiai tevékenységünk az egész ember (az egész gyermek) formálásáról szól, ezáltal ők is alakítják egymást, miközben mi, pedagógusok is formálódunk általuk és hatunk kollégáinkra. Amikor tavaly augusztus végén a hitoktatók Veni Sancté-jén az evangélium a tíz szűz elbeszélése volt, ezt fogalmaztam meg: tanévkezdésen vagyunk: várjuk a gyerekeket, a szülőket, az iskolát: tele van-e az olajmécsesünk? Pihentünk-e, fölkészültünk-e úgy, hogy az olaj tanév végéig kitartson? Most megkérdezhetjük magunktól: volt-e elég olajunk, kitartott-e? Ha igen, adjunk hálát érte, ha úgy gondoljuk, hogy nem volt elég, vonjuk le a tanulságokat, és akkor is adjunk hálát. Található egy megmosolyogtató leírás Páduai Szent Antal életében: egyszer, amikor nem jöttek el az emberek: a halaknak beszélt, mint Szent Ferenc a madaraknak. Ez a történet azt akarja üzenni nekünk, hogy minden fáradozásunknak van értelme, amikor a „halaknak” beszélünk, akkor is. Előbb-utóbb minden magvetésünk be fog érni. A pedagógiában nincsenek lezárt folyamatok, az érett gyümölcsöt Isten adja” – mondta a püspök. Ezt követően külön szólt a pedagógusokhoz, hitoktatókhoz és az intézményvezetőkhöz, pap-, és diakónus testvérekhez, megköszönve munkájukat, odaadó fáradozásukat és hálát adott a Jóistennek bölcsességükért, jóságukért.

Szentbeszéde végén a főpásztor a gyermekekhez szólt: „Kedves Gyerekek (kicsik és nagyok)! Értetek különösen hálát adok a Mennyei Atyának, akinek mindnyájan a gyermekei vagyunk (gyermekek és felnőttek egyaránt). Rövid történetet mondok nektek. Egy királynak három fia volt. A legkisebb egyszer odaállt az apja elé és ezt mondta: apám, szeretnék világot látni. Erre így válaszolt az apa: menj fiam, láss világot, de egyet ne felejts: bármerre jársz, te mindenütt a király fia vagy! Kedves gyermekek! Ti is a Mennyei Király, a Mennyei Atya fiai, lányai vagytok. Bármerre jártok a nyári szünetben, ne feledjétek, hogy Ő mindenütt veletek van, és szeret benneteket. Köszönjétek meg, köszönjük meg együtt szüleiteket, nevelőiteket és társaitokat a Mennyei Atyának!”

A szertartás végén Selmeczi Zoltán az EKIF főigazgatója mondott beszédet, kitért az elmúlt három hónap nehézségeire, próbatételeire, tanúságaira. „Nagyon gyötrelmes három hónap volt ez mindenkinek, így nekünk a Váci Egyházmegye és a Katolikus Iskolák Főhatósága által fenntartott intézményeknek is. Ám, ahogyan bizonyára sokaknak, nekem is feltűnt, hogy az összezárt családok közösségi léte megerősödött. A Jóisten segítségével pont ezek a nehéz idők adnak alkalmat arra, hogy hitünk igazi gyümölcsöket teremhessen. Minden fájdalma, nehézsége és tökéletlensége ellenére ez az időszak nekünk, hittel élőknek különösen értékes volt, hiszen még több alkalmunk nyílt a lelki elmélyülésre. Ehhez az a kegyelmi állapot is megadatott, hogy egyházi vezetőink, lelkipásztoraink jóvoltából rendszeres szentmisék, katekézisek részeseivé válhattunk az online térben. Nem maradtunk élő forrás nélkül, volt alkalmunk tovább növekedni a hitben! Így, a Gondviselő Isten segítségével lettek úrrá tanítóink és tanáraink a digitális oktatás okozta nehézségeken az online térben, így sikerült megszerveznünk a gyermekek felügyeletét az óvodáinkban és így maturáltak zökkenőmentesen a felnőttkor küszöbén álló növendékeink középiskoláinkban” – mondta. Majd hálát adott a Jóisten gondviseléséért, szeretetéért és égi édesanyánk, a Magyarok Nagyasszonya oltalmáért.

Beszéde végén megköszönte a megyéspüspök bíztatását, reménykeltő szavait, imáit, a médián keresztül sugárzott mély tartalmú gondolatait. Külön kifejezte háláját az óvodavezetőknek, iskolaigazgatóknak azért, hogy nem hagyták magukra pedagógus közösségeiket, a hitoktatóknak, akik változatos formában, tartalmasan töltötték el a nekik rendelt időt tanítványaikkal a különféle digitális platformok felhasználásával, a szülőknek, akik a lehetőségeikhez mérten, időt és fáradságot nem kímélve támogatták gyermekeiket a tantermen kívüli oktatásban. A főigazgató végezetül arról is beszámolt, hogy az EKIF mintegy 20 millió forintot biztosít az általa fenntartott intézmények közül húsznak, 44 tábori program megvalósításához. Beszédét Istennek mondott hálával zárta.

Ezt követően Tornay Gábor egyházmegyei hitoktatási igazgató mondott köszönetet az elmúlt tanévért. Beszédét Pál apostol szavaival kezdte: „Hálát adunk Istennek mindnyájatokért mindenkor, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban. Szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt a mi Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek gyümölcseire, fáradozó szeretetetekre és türelmes reménységetekre. Tudjuk, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok.”. Szavaival ő is kitért a válsághelyzetre: „Azt mondják némely szakemberek, hogy krízishelyzetben mindenkiből előtör igazi valója. Úgy kezd viselkedni, ahogy az szíve mélyéből fakad.  Jézus így tanít egy helyen: „A jó ember a jó kincséből jó dolgokat ad elő; a gonosz ember pedig gonosz kincséből gonosz dolgokat ad elő.” Magam is úgy gondolom, hogy mindössze két alapvető viselkedés létezik: Vagy része vagyok a megoldásnak, vagy akaratom ellenére is a kudarc része maradok. Hiszem, hogy Isten minden pillanatban meg akar minket ajándékozni, de ha ökölbe szorított kezünkben görcsösen ragaszkodunk a saját igazunkhoz, a saját megoldásainkhoz, akkor Isten nem tudja hová letenni az ajándékát. Csakis rajtunk múlt tehát, hogyan kezeljük ezt a szokatlan helyzetet. Mennyi, mennyi áldást tapasztalhattunk meg!” – mondta. Majd kedves történeteken keresztül mutatta be, hogyan is fejezték ki a gyermekek szeretetüket az oktatók felé, tükröt tartva és ablakot mutatva nekik, amelyben megtalálható, milyen is a Mennyei Atya szeretete.

Majd szintén személyes példákon keresztül szemléltette a hitoktatók problémamegoldását, lelkes tanítását „mint mikor a ködön áttör a reggeli napfény és erejével szétoszlatja a homályt, olyannak tűnt nekem, ahogy átálltatok a távoktatásra. Láttam a sok szépet és jót, amit tesztek és imádságomban hálát adva értetek, dicsértem a Mennyei Atyát!”- fejezte ki háláját az igazgató. Ezt követően Teréz anya példáját követve hívott mindenkit közös imára: „Édes Jézus, segíts nekünk, hogy a Te illatodat áraszthassuk, akármerre is járunk. Töltsd meg lelkünket a szellemeddel és az életeddel! Vedd birtokba és járd át bensőnket oly mértékben, hogy az életünk egyedül a Te fényedet sugározza. Ragyogj keresztül rajtunk és élj bennünk oly nagyon, hogy akivel csak találkozunk, érezhesse bennünk jelenlétedet. S hogy ránk tekintve többé már ne minket lássanak, hanem csakis Jézust. Amen”.

Szöveg és fotók: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye