Cantalicei Szent Félix egy XVI. századi kapucinus szerzetes volt. Egész életét alázatban és szegénységben élte, Rómában kolduló testvérként szolgált, miközben imáival és tanításaival sokakat ösztönzött. Különös tisztelettel viseltetett a Szűzanya iránt, és mély áhítat jellemezte életét. Ő lett a kapucinus rend első szentje.
Liturgikus emléknapja: május 18.
A hét szentje sorozatban Lovassy Attila atya elmélkedik róla.

Hildesheimi Szent Gotthárd bencés szerzetes, majd Hildesheim püspöke volt. Fontos szerepet játszott a kolostori reformokban és az egyházi oktatás fejlesztésében. Püspökként templomokat építtetett és támogatta a szerzetesi élet megújulását.
Liturgikus emléknapja: május 5.
A hét szentje sorozatban Rolik Róbert atya elmélkedik róla.

V. Piusz pápa a katolikus egyház egyik kiemelkedő alakja volt, aki szigorú erkölcsű életet élt, és nagy szerepet játszott a tridenti zsinat reformjainak bevezetésében. Nevéhez fűződik a római misekönyv egységesítése, a Szent Liga megalapítása és a lepantói csata győzelme. Példamutató hite és egyházkormányzása miatt XIII. Kelemen 1712-ben szentté avatta.
A hét szentje sorozatban Beer Miklós püspök atya elmélkedik róla.

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartottak a nemrég felújított váci Nagyboldogasszony-székesegyházban, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök celebrált. A hívek sokasága gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljék Krisztus feltámadását, az egyházi év legnagyobb örömünnepét. A szentmise során a püspök hangsúlyozta a feltámadás reményét és az új élet ígéretét, valamint buzdította a híveket, hogy a mindennapokban is tanúságot tegyenek hitükről. Az ünnepi liturgiát a Szent Cecília Kórus és a Váci Székesegyházi Kórusiskola éneke tette még emelkedettebbé.

Virágvasárnap a Katolikus Egyház Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg. Megkezdődött a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci püspök a felújított Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be.