Frajna András címzetes esperest 1963. június 23-án szentelték pappá.
Papi jelmondata:
“Ő mindenkiért meghalt, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt.” 2Kor 5,15

Rövid életrajzát alább olvashatjuk:

Frajna András atya Váckisújfalun, 1937. május 28-án született katolikus hitét gyakorló családban.

Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd ezután felvették a Váci Egyházmegye Kisszemináriumába, amely még azon évben a Rákosi-rendszer áldozata lett. Családjukban ebben az időben két egyházmegyés és egy pálos szerzetespap működött. Ez volt az oka, hogy őket klerikális reak­ciós családnak minősítették, így lehetetlenné vált a gimnáziumi továbbtanulása. Felvétele csak szakmai iskolába volt lehetséges. A budapesti Wesselényi utcai Ipari Iskola Finommechani­kai osztályában szakmát tanult, és 1956-ig szakmunkásként dolgozott a Könnyűipari Szál­lítási Vállalatnál mint autó-villamossági szerelő.

1957-ben az Egri Hittudományi Főiskola hallgatója lett. A teológiai évek nagy örömet jelentettek számára. A nyári szünidőben, Mócsi Imre jezsuita páter, kispapoknak a szülei házában tartott lelkigyakorlatának megszervezését vállalta. 1963. június 23-án szentelte áldozópappá dr. Kovács Vince püspök, apostoli kor­mányzó a Váci Székesegyházban. Első kápláni állomáshelye Sándorfalva volt. Három év után Lajosmizsére került hit­oktatónak. 1973-ban következett Kispest-Munkástelep, ahol káplánként működött. 1977-ben Monorra kapott dispozíciót, ahol Mihály testvére volt a plébános, és együtt szolgálhatott vele. Monorról 1983-ban dr. Bánk József érsek-püspök Szegvárra helyezte adminisztrátornak. 1987-ben Nagymágocs, Derekegyház és Árpádhalom községekhez is plébánosi kinevezést kapott.

A magyar egyházmegyék határainak rendezése idején 1991-ben visszakerült Monorra. Mihály testvére halála után, 1999-től pedig monori plébános lett, és a Ceglédi Esperesi Kerület vezetője.

2001-től plébános Kerepesen. 2020. augusztusában, 83 éves korában került nyugdíjba és maradt továbbra is Kerepesen, hogy a pasztorális munkában segítsen Pető Gábor jelenlegi plébánosnak.

 

A Krisztus-hívők egységének szentelt imahét megnyitóját Vácon a Szent Anna piarista templomban tartották meg január 21-án, vasárnap este, amelyen igét hirdetett Balog Zoltán református püspök.

Vácon 1993 óta, az Ökumenikus imahét első nemzetközi meghirdetése óta a városban jelen lévő négy keresztény felekezet – baptista, evangélikus, református és római katolikus – összefogásában valósul meg a program, amit a lelkipásztorok közösen készítenek elő. Idén Marton Zsolt püspök meghívására Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke volt az imahét nyitó istentiszteletének szónoka. A püspök az imahét központi evangéliumi szakasza – az irgalmas szamaritánus példabeszéde –alapján arról szólt, hogy Jézus arra hív, hogy legyünk figyelemmel és cselekvő szeretettel felebarátunk mellett, amikor annak szüksége van ránk. A szertartáson jelen voltak Vác városának katolikus és protestáns lelkészei.

Boldog Batthyány-Strattmann László a "szegények orvosa". Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta.
Liturgikus emléknapja: január 22.
A hét szentje sorozatban dr. Fejérdy Gábor orvos elmélkedik róla.

Szent Ágnes ókori vértanú szűz. Fiatalon áldozta életét keresztény hitéért.
Liturgikus emléknapja: január 21.
A hét szentje sorozatban Beer Miklós püspök atya elmélkedik róla.

Szent Devasahayam Lázár vértanú, az első indiai világi szent.
Liturgikus emléknapja: január 14.
A hét szentje sorozatban Szabó József László atya elmélkedik róla.