A rendezvény megnyitóján Marton Zsolt váci megyéspüspök, Szakál Ádám piarista tartományfőnök és Bezák Tamás atya, váci egyházmegyei ifjúsági lelkész köszöntötték a résztvevőket. Az előadásokat Gábor Miklós, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetője kezdte meg Mit üzennek a pápáink a fiataloknak? címmel. II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa fiataloknak címzett beszédeit, leveleit, és az ifjúsághoz való kapcsolódásukat mutatta be, valamint egy létfontosságú kérdést is megválaszolt Száraz László idézetével; mégpedig, hogy miért érdemes foglalkozni a fiatalokkal? „[Az ifjúságpasztoráció] nem „vallásos népszórakoztatás”, hanem annak elősegítése, hogy a fiatalokból hívő keresztény felnőttek váljanak.”

Kis Domonkos, az ifjúsági lelkészség koordinátora és irodavezetője a Váci egyházmegye ifjúsági szintézisének eredményeit mutatta be. Országos szinten egyedülálló, hogy egyházmegyénkben a fiatalok saját szinodális kérdőívet készítettek, melynek eredményeit honlapunkon is közzétettük. A fiatalok véleménye az Ifjúsági Iroda számára is útmutatásként szolgál saját jövőbeni terveik megfogalmazásánál.

Szerdán öt egyházmegye ifjúságpasztorációs gyakorlatairól hallhattunk. A Szeged-Csanád Egyházmegye részéről beszámoltak a hat éve indított „Vitorla” elnevezésű közösségvezetői képzés működéséről. Az ifjúságpasztorációs munkatársak idővel rájöttek, hogy ahelyett, hogy minden plébánián létrehoznának fél gőzzel működő ifjúsági csoportokat, inkább „oázisokat” alakítanak ki, ahol egybe tudják gyűjteni a 10-20 kilométeres körzetben lévő települések fiataljait. Tapasztalatuk szerint fontos, hogy ne csak az egyházmegye nagyobb városaiba szervezzenek eseményeket, és oda hívják el a fiatalokat, hanem vigyék ki vidékre a programokat. Mivel a káplánokat gyakran áthelyezik, az ifjúsági élet megszervezésében nehéz hosszútávon számolni az ő segítségükkel, így inkább a plébánosokra és a hitoktatókra kell azt bízni. A prezentációkból kiderült, hogy a MENTE mintáját követve más egyházmegyékben is létrehoztak kisebb régiókat a hatékonyabb szerveződés érdekében, többek között az Egri és a Hajdúdorogi főegyházmegyében.

A fakultációk során a résztvevőknek lehetősége nyílt több lelkiségi mozgalom ifjúsági munkáját is megismerni, a Katolikus Shalom Közösség tagjai például elmondták, hogyan segíti az evangelizációt kávézójuk, vagy a brazil tánc és a zene. Egyházmegyénk részéről Dúl Géza atya és Takács Klarissza nővér tartott beszámolót a Ceferino Ház, azaz a cigánypasztoráció működéséről. Délután a konferencia résztvevői kiscsoportos beszélgetés keretein belül olyan fontos témákat beszélhettek át közösen, minthogy mi a teendő egy, a plébános és a közösség tagjai között jelenlévő konfliktus esetén, hogyan lehet a hittel nem rendelkező fiatalokat behívni a plébániára, és hogy vajon inkább integrált vagy szegregált közösségeket lenne érdemes létrehozni a roma és nem roma emberek számára.

A Tápiómenti Nagyboldogasszony közösség szerda este mutatkozott be. A közösség a Váci egyházmegye ifjúságpasztorációs munkájának bölcsője; 35 évvel ezelőtt, egy adományba kapott, és közös erőből felújított kápolna köré szervezett lelkigyakorlattal született meg a közösség. A konkrét szervezési feladatokat Szegedi László atya, akkori sülysápi plébános és közvetlen munkatársai kezdték meg helyben, majd missziót indítva, a patak és folyópartok „mentén” haladva az egyházmegye más területein is. Ifjúsági találkozókat és nyári táborokat hirdettek meg, és néhány helyen elindultak a „menték”, azaz a régiós ifjúsági közösségek. Ma már újabb generációk veszik át a stafétát és szervezik a gyermek és ifjúsági táborokat a Tápió mentén is, saját karizmájukat a közösség szolgálatába állítva Isten Országának építésére.

A bemutatkozást az Egyházmegyei Ifjúsági Lelkészség munkatársai folytatták. Dr. Farkas László atya, korábbi ifjúsági lelkész ismertette a teljes egyházmegyére kiterjedő régiós szerveződés kialakulását. Céljuk volt, hogy az egyházmegye minden településén legyen ifjúsági közösség, amely törekszik krisztusivá válni, felelősséget tud vállalni és hálózatosan kapcsolódik a többi hasonló közösséghez. Laci atya hangsúlyozta, hogy a nyári tábor megszervezése kulcskérdés minden évben, mert csak ott tud évközben is élő maradni a közösség, ahol nyáron meg tudtak erősödni a kapcsolatok. Ma talán a legfontosabb feladat, hogy az iskolai hittanból át lehessen vezetni egy élő plébániai közösségbe a fiatalokat, mert csak ez jelenthet számunkra hosszútávon is megtartó erőt. A beszámolót az ifjúsági lelkészség önkéntesei és munkatársai tanúságtételekkel egészítették ki arról, őket mi vonzotta a „mentékbe” és hogyan találtak rá hivatásukra ezekben a közösségekben.

Nem csupán tapasztalatcserére és tanulásra, de kulturális programokban való részvételre is volt lehetőség. Kedd este tánctanítással egybekötött ír koncerten vehettek részt az érdeklődők a Bran Zenekar vezetésével, szerdán pedig borkóstolós vacsorára került sor, melynek során a résztvevők Berecz András mesemondó előadását hallhatták.

A háromnapos rendezvény szentmisével zárult, melyet Marton Zsolt püspök mutatott be. A három főangyal ünnepén példaként állította az angyalokat az ifjúság elé. „Kérjük a főangyalok segítő közbenjárását, hogy arra tudjuk nevelni fiataljainkat, hogy legyenek az igazság szenvedélyes keresői és bátor megtartói, nem ijedve meg a kihívásoktól, amelyet Szent Mihály képvisel. Legyenek az örömhír szelíd tanúságevői – különösen a digitális világban -, amelyet Gábor angyal szimbolizál. Legyenek fiatalabb társaik kísérői, kezesei, az időseknek, betegeknek és elesetteknek pedig segítői, ahogyan Rafael angyal tette.” Püspök atya a szentbeszédet imával zárta le, mely a konferencia lényégét és reményét is magában hordozta. „Imádkozzunk azért, hogy továbbra is megtanuljuk egymástól: miként lehetünk képesek fiataljainkat hivatásukat betöltő küldetésre fölkészítenünk, hogy „angyalai”, Isten hírnökei lehessenek embertársaik számára, mint Isten országának keresői és építői egyházmegyéinkben, plébániáinkon!”

Fekete Ágnes