CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Ebben az évben megemlékezünk arról, hogy négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a Trentói Zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást. A Magyar Kurír hírét ajánljuk olvasásra. Káldi György 1605. október 11-én kezdte meg Erdélyben a biblia fordítását, és 1607. március 25-én fejezte be Olmützben. Első, „nyers” fordítását később többször is alaposan átjavította; kéziratát legalább kétszer egészen lemásolta, és sűrű javításokkal látta el, mielőtt húsz évvel később, 1626-ban nyomdába került.
A négyszáz éves jubileum alkalmából szeptember 23-án, szerdán délelőtt az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szervezésében Káldi400: Fordítás és hatástörténet – Káldi György első teljes magyar nyelvű teljes katolikus bibliafordítása címmel rendeztek konferenciát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében.
A megjelenteket Gerencsér Judit, az OSZK megbízott igazgatója köszöntötte.
A konferenciát Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, az OKGYK igazgatója nyitotta meg. Felidézte: négyszáz évvel ezelőtt Káldi György jezsuita munkájaként megjelent a Biblia szövegének magyar nyelvre való lefordítása.
Felmerül azonban a kérdés, hogy melyik bibliai szöveggyűjtemény fordításáról van szó. A zsidó nép kétféle bibliai kánont ismert: az egyik az alexandriai, a másik pedig a jeruzsálemi. A szétszórtságban élő Isten népének jelentős szellemi centruma volt Alexandria, több könyvet tartott kinyilatkoztatott írásnak, mint Jeruzsálemben élő testvéreik. Így az Ószövetséget tekintve kétféle kánon jött létre. A bővebbet a Katolikus Egyház fogadja el; a protestáns egyházak a kevesebb könyvet tartalmazó jeruzsálemi kánon mellett döntöttek.
Az OKGYK igazgatója rámutatott: a középkorban számos szentírási könyvet lefordítottak magyar nyelvre, tehát már a könyvnyomtatás előtt létezett nagyon sok magyar nyelvű bibliai szöveg. A könyvnyomtatás új lehetőségeket hozott mind a katolikus, mind pedig a protestánsok számára. Károlyi Gáspár fordítása, mely ma is a protestáns felekezetek hivatalos magyar nyelvű bibliája, 1590-ben készült el. A katolikus fordítást, mely az úgynevezett Vulgáta szövegén, tehát a latin nyelvű biblián alapul, 1626-ban nyomtatták ki. Mindkettő irodalmi értékű. A protestáns fordítás természetszerűleg a predestináció teológiai elvének megfelelő módon közvetíti Isten igéjét, a katolikus fordítás pedig a kegyelmet érintő kérdésekben másként gondolkodik.
A rendezvény egyik előadója Fazekas István volt, aki Káldi György SJ, a bibliafordító címmel tartotta meg expozéját, bemutatva a korszakot, amelyben a jezsuita szerzetes, pap élt és tevékenykedett: Zűrzavaros időszak volt, benne a tizenöt éves háborúval és a Bocskai-féle felkeléssel. Az 1606-os bécsi béke, majd az ezt megerősítő 1608-as országgyűlési törvények nagyon sok katolikusellenes cikkelyt tartalmaznak. Ha akkor lett volna fogadóiroda, minden bizonnyal csak elenyésző számban fogadtak volna nagyobb összegben a Katolikus Egyház megújulására, pedig végül ők jártak volna jól. Szinte bizonyosnak látszott, hogy ez a megroppant, szétzilálódott, már az állami pozíciókból is kiszorított Egyház szétesik, és néhány diaszpórában fog működni, de nem ez történik, hanem egy ezzel ellenkező folyamat indul meg. 1611-ben Nagyszombatban zsinatot tartanak, amelyen elfogadnak egy átfogó programot, amit a következő évtizedekben következetesen végrehajtanak.
Fazekas professzor így összegezte előadásának tartalmát: Káldi György a saját generációjának rendkívül fontos képviselője, aki ahhoz a közösséghez tartozik, amely Pázmány Péter mellett a magyar katolikus megújulás későbbi sikereit megalapozza, és még szerencséje is van a bibliafordítással, mert míg a vezetőkként működő társainak az emléke mára elhalványult, ő Pázmánnyal együtt mindmáig a rendi emlékezet kulcsfigurája.
*
„Régi deák betűről magyarra” Káldi 400 Vácon
A Biblia útja századokon át: Hit-Nyelv-Örökség
A Káldi 400 – A Biblia útja századokon át című kiállítás 2026. december 18-ig tekinthető meg a Váci Egyházmegyei Könyvtárban, a könyvtár nyitvatartási idejében. A kiállítás ingyenesen látogatható.
Előzetes bejelentkezés esetén iskolai, plébániai és más kisebb csoportokat nyitvatartási időn kívül is szívesen fogadunk, előre egyeztetett időpontban.
A kiállítás apropóját Káldi György első teljes katolikus magyar bibliafordításának 400. évfordulója adja. A tárlat bemutatja a bibliafordítás útját, a reformáció és a katolikus megújulás korát, valamint azt az izgalmas folyamatot, amelynek eredményeként a Szentírás anyanyelvünkön is elérhetővé vált. Emellett betekintést enged a Váci Egyházmegyei Könyvtár különleges Bibliagyűjteményébe is. A látogatók régi könyveket, kéziratokat, különleges könyvtári dokumentumokat és a Káldi-fordításhoz kapcsolódó számos érdekességet is megtudhatnak. A kamarakiállítás egyik különleges darabja Káldi György bibliafordításának fennmaradt kézirattöredéke, emellett a közelmúltban restaurált, Káldi-prédikációs kötetek is láthatók.
Fontosnak tartottuk, hogy a kiállítás ne csak a jubileumi év egyetlen eseménye legyen. A kiállítás lezárását követően a tablók anyagát szívesen kölcsönözzük plébániák, iskolák és más közösségek számára, így a tárlat utazókiállításként továbbra is eljuthat az érdeklődőkhöz.
A kiállítás létrejöttéhez több intézmény és szakember támogatása, szakmai segítsége és közreműködése járult hozzá. Köszönjük a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ támogatását. A kiállításon bemutatott Káldi-kötetek a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiuma pályázati támogatásainak köszönhetően újulhattak meg, Fehrentheil Henriette papír- és könyvrestaurátor műhelyében.
A kiállításhoz forrásanyagokkal, képekkel és digitális másolatokkal járult hozzá a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár, a Keresztény Múzeum, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye, az Országos Széchényi Könyvtár, a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár és Kucsák Gábor könyvkötő mester.
Kurátorok: Szádoczki Vera, Varga-Kohári Mária
Szakmai lektorok: Szádoczki Bálint, Dr. Varga Lajos
Grafikai kivitelezés: Szvorényi Júlia
Nyomdai munkák: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda
Interaktív játék: Patós Stúdió
Kiállításépítés: Méhész Ákos
Váci Egyházmegyei Könyvtár
2600 Vác, Migazzi tér 2.
A Váci Egyházmegye nagyszabású, történelmi jelentőségű rendezvénysorozatban emlékezett meg az egyházmegye alapításának ezredeik évfordulójáról. A történelmi emlékkonferencián, a családi napon, a szentmisén és az esti előadáson is kiemelkedő szerepet vállaltak a Karolin Általános Iskola diákjai és művésztanárai.
Jókedvű gyerekektől és családoktól volt hangos a váci püspöki palota kertje az egyházmegyei jubileumi napon. A vidám, szórakoztató, játékos gyerekprogramok mellett a látogatók bejárhatták a püspöki palotát, a székesegyházat, a toronykilátót. Az Egyházművészeti Gyűjtemény és az Egyházmegyei Könyvtár kiállításai, foglalkozásai lehetőséget biztosítottak az egyházmegye kincseinek megismerésére. A jubileumi nap két csúcspontja a millenniumi hálaadó szentmise és az esti történelmi játék bemutatása volt. Az egész napos közös ünnep méltó lezárása volt a hároméves jubileumi készületnek.
Szeptember 24-én újra elindul a magyar nyelvű Laudato si-animátor-kurzus. Az ingyenes, ötalkalmas online program a teremtésvédelem iránt érdeklődők aktivizálását szolgálja.2026. szeptember 28. hétfő
Vencel
Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja...
Összes program »