Az esztendő első napja a katolikus liturgiában Mária istenanyaságának ünnepe. A Boldogságos Szűz – akit nyelvünk szentségesnek mond – a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. Már a 4. században megtalálható az „Isten Anyja” (Theotokosz) cím, amit az efezusi zsinat (431) tett dogmává.

November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a naptár külön, név szerint nem emlékezhet meg.

November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a Katolikus Egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.

A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján Egyházunk Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli. Idén az ünnep vasárnapra esik.

A képen a héhalomi templom oltárképe látható.

Augusztus 15-én, csütörtökön 18 órától Nagyboldogassszony ünnepén szentmisét mutat be Marton Zsolt váci püspök a Barátok templomában (2600 Vác, Géza király tér).