
» HÍREINK »
Marton Zsolt prédikációja elején felidézte egy korábbi beszélgetését kispapokkal, akik arról kérdezték, megéri-e ma papnak lenni. A főpásztor megismételte a szeminaristáknak egykor adott őszinte választ, miszerint nem éri meg. De rögtön kiegészítette, hogy világi szemmel nézve valóban nem éri meg. „De a pap és a diakónus nem a világgal versenyez, nem ott tör babérokra, hanem egy szent kalandra vágyik Istennel, erre hívja a benne égő tűz.”- mondta a püspök.
A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű dokumentumából idézve szólt a diakónus hivatásáról: „Szentségi kegyelemmel megerősödve szolgálnak Isten népének a liturgia, az ige és a szeretet diakóniájában, a püspökkel és papi testületével közösségben.” (LG 29) A püspök emlékeztette Finta Zsoltot, hogy kötelességei közé tartozik mostantól kezdve a zsolozsma napi imádkozása. „Ne csak mondd, hanem elmélkedd is át azokat! Hassa át egész napodat! Gondolj arra, hogy amikor ezt teszed, lélekben az egész világegyházzal imádkozol!” – adott személyes útravalót az új diakónusnak Marton Zsolt.
A papszentelésre készülő Hümpfner Erikhez fordulva elmondta, hogy a pap csak akkor tud az evangélium igazi, hiteles szolgájává válni, ha nem önmagát akarja az első helyre tenni. „A pap másokért élő ember, de saját természetes és természetfölötti szükségleteit is meg kell kapnia ahhoz, hogy boldog pap lehessen.” – mondta.
Marton Zsolt felidézte, hogy Hümpfner Erik már több évet dolgozott hitoktatóként, mentálhigiénés tanulmányokat folytatott és az egyházmegyei animátorképzésnek is részese. „Ezek a készségek legyenek segítségedre papi szolgálatodban. Mostantól, fölszentelt papként vidd tovább Krisztus evangéliumi lélektanát és pedagógiáját!” – kérte új papját a püspök.
A főpásztor homíliája végén köszöntötte a jelöltek szüleit, megköszönte mindazoknak a papoknak és híveknek, munkatársaknak, akik formálták őket és kérte az ünneplő hívek imáit értük, hogy „Jézus szíve szerinti szolgák lehessenek”!
A szentbeszédet követően a jelöltek engedelmességet fogadtak főpásztoruknak. A Mindenszentek litániája alatt arca borulva imádkoztak kérve a kegyelmeket szolgálatukhoz.
Elsőnek Finta Zsoltot szentelte diakónussá Marton Zsolt. A beöltözést követően az új diakónus átvette az evangéliumos könyvet, amely diakónusi szolgálatának legfőbb jelképe lesz, majd a püspök kézrátétele által végezte el a szentelést.
Ezt követte Hümpfner Erik diakónus áldozópappá szentelése. A püspöki kézrátételt követően minden jelen lévő pap kézrátétellel imádkozott a szentelendőért, amely kifejezi, hogy befogadják őt papi közösségükbe. A püspök felszentelő imáját követően az erre felkért paptestvérek palástot adtak az újmisésre, majd átvehette a kelyhet, a paténát és rajta az ostyát papi szolgálatának jelképeként. Először a püspök köszöntötte békecsókkal Erik atyát, majd a paptestvérek egymás után szintén köszöntötték őt.
A szentmisén az új diakónus szolgált az oltárnál, az újmisés atya koncelebrált.
A mise végén újmisés áldásban részesült a megyéspüspök és a paptestvérek is, valamint a jelenlévő hívek. A zárókönyörgésben a püspök a Szentlélek ajándékait kérte felszenteltekért és azt, hogy minden áldozatuk legyen Krisztusnak tetsző, életük pedig áldás azok számára, akiket szolgálnak.
Hagyományosan ilyenkor emlékeznek meg az egyházmegye idén jubiláló papjairól, így a Váci Egyházmegyében az alábbi atyákról:
- Vasmisés lesz, azaz pappá szentelése 65. évfordulóját ünnepli Szegedi László atya és vele együtt ünnepelt volna idén Gesztesi Imre atya, akit éppen a papszentelés napján szólított magához a Mennyei Atya.
- Pappá szentelésük 55. évfordulóját ünneplik Láng András, Mikolai József és Sebők Sándor atyák.
- Dr. Varga Lajos segédpüspök, Dúl Géza, Kiss László és Tamási József atyák aranymiséjüket ünneplik ebben az évben.
- Pappá szentelésük 40. évfordulóját ünnepli Karácsondi Mihály és Szabó József László.
- Ezüstmiséjüket, azaz pappá szentelésük 25. évfordulóját ünneplik idén Lédeczi Dénes és Mike Róbert atyák.
A szentmisén a váci székesegyház Szent Cecília kórusa szolgált Varga László karnagy, egyházmegyei zeneigazgató vezényletével.
A Váci Egyházmegye új diakónusa és újmisés papja
Finta Zsolt (1982)
Erdélyben született, református családban, de iskoláit már Magyarországon végezte. Érettségi után újságíró tanfolyamra járt, majd a Szegedi Tudományegyetemen tanult kommunikáció szakon és elvégezte az informatikus-könyvtáros szakot is. Később iskolai rendszergazdaként és futball edzőként is dolgozott. A Szentjánosbogár Közösség nyári táboraiban végzett szolgálaton és egy templomi gitáros kóruson keresztül szólította meg az Úr. Már felnőttként ismerkedett meg a katolikus hit alapjaival és végül 26 évesen katolizált. Dunakeszin először lektor, majd akolitus lett, katekéta képzésre jelentkezett. Teológiai tanulmányait a PPKE Hittudományi karán végezte. Jelmondata: "Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!" (Fil 4,4)
A szentelést követően a gödöllői Szentháromság plébánián fogja diakónusi gyakorlati évét tölteni.
Vele készült interjúnk itt olvasható.
Hümpfner Erik (1991)
Újhartyánban született és az ottani Szent Borbála plébánia közösségéhez tartozott. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen elvégezte a katekéta - lelkipásztori munkatárs szakot és ezzel párhuzamosan 2014-től 6 éven át volt a Váci Egyházmegye hitoktatója, lelkipásztori munkatársa. Ezalatt az idő alatt óvodai- és általános iskolai hitoktatással foglalkozott, az Ifjúsági lelkészség keretein belül plébániai gyermek- és ifjúsági közösségszervezéssel, képzések szervezésével, vezette a Dél-Dunamenti Nagyboldogasszony Közösséget. Teológiai tanulmányait a PPKE Hittudományi karán folytatta 2020-23 között. Marton Zsolt 2023. júniusában szentelte átmenetei diakónussá Vácon.
Papi jelmondata: "Mert én élek, és ti élni fogtok." (Jn 14,19)
A szentelést követően a gödöllői Szentháromság plébániára kapott kápláni kinevezést.
Vele készült interjúnk itt nézhető meg.
2025. április 21. hétfő
Konrád
Az asszonyok gyorsan elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Ők pedig...