Váci egyházmegye
mainImage
FŐOLDALHÍREINKPROGRAMOKNÉV- ÉS CÍMTÁRHITOKTATÁSFOTÓTÁRVIDEÓTÁR
SZAKPASZTORÁCIÓK
SZAMARITÁNUS SZOLGÁLATEGYHÁZMEGYEI KARITÁSZKÖNYVTÁRLEVÉLTÁREGYHÁZMEGYEI MÚZEUMEKIFKAFARNAUM HÁZVIDÉKFEJLESZTÉSI IRODAMATER SALVATORISAKOLITUSALTHANN HÁZ
AJÁNLÓ
TEMPLOMOK MISERENDJEEGYHÁZMEGYÉNKRŐLALAPÍTVÁNYAINKDOKUMENTUMTÁRKÖZBESZERZÉSEKGYERMEKVÉDELEMADATVÉDELEMTÉRKÉPKAPCSOLAT

» EGYHÁZMEGYEI MÚZEUM »

zsinat_2.jpg













MAGUNKRÓL:
 
A Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény
Az egyházi gyűjteményeknek az egyik legősibb formája a székesegyházakhoz vagy más jelentősebb templomokhoz kötődik. A liturgiában használt tárgyak, a templomok berendezései sok esetben művészi, máskor csak történeti értékkel bírnak. Intézményünk a váci Székesegyház kincstárának egyes darabjait, illetve az egyházmegye egyéb templomaiban és intézményeiben őrzött vagy a múzeumba került tárgyakat mutatja be.
A Székesegyházi Kincstár egyidős az 1771-ben felszentelt Székesegyházzal, bár a benne őrzött emlékek több esetben ettől régebbiek. A Kincstár gyarapítói között több jelentős személyiség van. Ezek közül kiemelkedik Kámánházi László váci püspök. A püspöki kincstárak ugyanis háború idején az uralkodó hadi céljait is szolgálták. A napóleoni háborúk idején a váci Székesegyházi Kincstár bizonyos darabjait az uralkodó hadi szükségleteinek finanszírozására lefoglalták. Ezeket a műtárgyakat, melyekből többet mind a mai napig őrzünk, Kámánházi László váci püspök (1808-1817) I. Ferenc királyunktól (1792-1835) váltotta vissza.
A püspökök közül mégis talán a legjelentősebb körösszegi és adorjányi gr. Csáky Károly Emmanuel (1900-1919). Csáky az elődeitől örökölt Székesegyházi Kincstárat valóban gyűjteménnyé fejlesztette, amit szokás szerint az oratóriumban helyezett el, ugyanúgy mint a káptalan a maga levéltárát, beleértve az országos levéltárat is. A gyűjteményt egyben látogathatóvá is tette.
A II. világháború idején ezen gyűjtemény legértékesebb darabjait elásták, majd pedig a Pétery József püspök (1942-1967) ellen folytatott hajszában az Államvédelmi Hatóság jelenlétében a műkincseket ki kellett emelni helyükről, és át kellett adni az államnak.
A politikai helyzet változásával 1968-ban az Elnöki Tanács rendelkezése alapján a műremekek nagyobb része visszakerülhetett az egyházmegye tulajdonába. Ez a gesztus értékű politikai lépés dr. Bánk József váci püspök kinevezését (1969) előzte meg.
Mivel a kommunista állam is nagyra tartotta a Katolikus és más egyházak kulturális és még nem államosított javait, köztük a könyvtárakat, levéltárakat és kincstárakat, így 1967-ben felállították az Országos Műemléki Egyházművészeti Bizottságot, majd pedig 1969-ben az Országos Katolikus Gyűjteményi Központot.
Így a Váci Egyházmegyében is megalakult bizottság elkezdhette munkáját, melynek során még Dr. Kovács Vince (1959-1969) apostoli kormányzó egyházmegyei gyűjteményt alapított. Raktára a fehérek templomának oratóriuma és folyosója volt. Ezt követte dr. Bánk József (1969-1974) tevékenysége, aki a múzeumot az egykori szeminárium kápolnájában óhajtotta elhelyezni, amely azonban nem valósult meg. Az állami hatóságok a bemutatást továbbra is sürgették. A rendszerváltás után a nagypréposti palota ismét visszakerült egyházi tulajdonba, mely ma múzeumként szolgál.
A mai múzeum megalapítása Keszthelyi Ferenc (1992-2003) püspök idején, 1992-ben történt. Az intézmény első igazgatójának dr. Varga Lajos akkori püspöki titkárt nevezte ki. Ekkor az említett előzmények figyelembe vételével tovább folyhatott a gyűjtemény szervezése, gyűjtéssel, restauráltatással és műleírások készítésével. 1994-ben Pálos Frigyes Leó, későbbi őrkanonok vette át az igazgatást, aki 2019-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.
Pálos csatlakozott az egyházmegyében már hagyománnyal rendelkező műgyűjtők és műértők köréhez. Elődjei közül kiemelkedik dr. Décsey Géza, az Országos Egyházművészeti Tanács tagja, aki irodalmi és közéleti tevékenységet egyaránt folytatott. Műgyűjteményének darabjai ma a Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát gyarapítják. Gyűjteményünk egy érdekes része Volentér János egyházmegyés paptól származik, aki csaknem minden pápai kitüntetést összegyűjtött.
Pálos Frigyes atya elévülhetetlen érdeme a nagypréposti palota épületének belső renoválása, a tereskei, egyházasdengelegi és a hévízgyörki templomok felújítása.
Végül szeretném idézni Robert A. Markus szavait, aki a magyarra fordított „Az ókori kereszténység vége” című munkájában így ír: „Egy csoport számára kívánatos az, hogy saját múltjának örököse legyen, és képes legyen arra, hogy önmagában azt a csoportot lássa, mely az idők folyamán fennmaradt.” (123. p.) Ezt a célt szolgálja múzeumunk azzal, hogy fennmaradt művészi és történeti értékű tárgyi emlékeinket bemutatja.

dr. Varga Lajos váci segédpüspök, igazgató


KAPCSOLAT:
Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény
2600 Vác, Március 15. tér 4.
Telefon: (36)-27-319-494
Email: muzeum[kukac]vaciegyhazmegye.hu
egyhazmegyeigyujtemeny[kukac]vaciegyhazmegye.hu

NYITVATARTÁS:

május 5-től október 31-ig
hétfő - kedd: szünnap
szerda - csütörtök - péntek: 14-től 18 óráig
szombat - vasárnap: 10-től18 óráig

ÉRDEMES MEGNÉZNI!

Belépőjegyek:
Felnőtt: 600 Ft
Diák / Nyugdíjas: 300 Ft
Családi: 1200 Ft
Tárlatvezetés díja: 3000.- Ft / 25 fő
Fotójegy: 300.-Ft
 
Csoportok, seniorok, diákok, iskolák, családok részére csökkentett belépődíjak:
Csoportos belépő (25 fő) 6000 forint
70 éven felül ingyenes belépő



A VÁCI
SZÉKESEGYHÁZI KINCSTÁR ÉS EGYHÁZMEGYEI GYŰJTEMÉNY
TÖRTÉNETE ÉS FELADATAI


A váci székesegyház liturgikus felszerelése, a miseruhák, a kelyhek és más szent edények, az úrmutatók, a keresztek az egyházmegye megalapítása óta a liturgikus élet fontos részét képezték.

Az első évezred fordulóján alapított egyházmegye első ötszáz évéből azonban csak nagyon kevés emlék maradt fenn. Az egyházmegye viharos történelme során a középkori székesegyház is, és a plébániatemplomok nagy része is elpusztult, s  velük a templomi felszerelések is mind odavesztek.

A magyar középkorból csak véletlenszerűen  fennmaradt emlékek  néhol a török által megszállt területeken  a falvak templomaiban, vagy a királyi Magyarországra menekült püspökök hagyatékában maradtak fenn.

A török hódoltság után újjászerveződő váci egyházmegye kincstárát a főpapok, a püspökök és a káptalan tagjainak  adományaiból és hagyatékaiból alkották újra,  és a kincstárnak Migazzi Kristóf bíboros az általa építtetett székesegyház sekrestyéje felett adott otthont.

A kincstár újjáalapítása, gyarapítása és a kornak megfelelő felszereléssel, bútorzattal való berendezése gróf Csáky Károly Emmanuel püspök (1900-1919) érdeme. Csáky Károly Emmanuel  püspök a kincstár sok műtárgyát restauráltatta, sok, elpusztulás által fenyegetett  műkincset gyűjtött össze és helyezett el itt, és a saját tulajdonában álló műkincsekkel is gazdagította a gyűjteményt.

A  váci Székesegyház oratoriumát a saját és részben a Székeskáptalan költségén hatalmas tölgyfaszekrényekkel rendeztette be A kincstár első termében CIMELARCHIUM CATHEDRALIS ECCLESIAE VACIENSIS MCM  ( a váci székesegyház kincstára 1900), a második teremben DILEXI DECOREM DOMUS TUAE ET LOCUM HABITATIONIS GLORIAE TUAE. Psalm. XXV. 8.     ( Szeretem a te házad ékességét és dicsőséged lakóhelyét 25. zsoltár 8.vers ) feliratot festtette a falakra.

1901. november 28-án a kincstár leltárát és annak őrzését ünnepélyesen a váci Székeskáptalan gondjaira bízta. A káptalan nevében Virter Lajos dr. választott püspök, váci nagyprépost vette át a kincstárat, a gyűlés jegyzőkönyvét Sipeki Balás Lajos rozsnyói megyéspüspök, váci prelátus kanonok, egyházmegyei irodaigazgató vezette.

1910-ben kiadták Koncz József sekrestyeigazgató Útmutatója-t, amely az egyes tárgyakat az átadás Inventáriuma alapján ismertette.

Ebben az Útmutatóban 61 darab textil szerepel, külön megjelölve, hogy a textilek egy részét külföldön restauráltatta Csáky püspök, a többi tárgynál a  renoválás és átapplikálás nagy műérzéket és türelmet igénylő munkáját a Páli Szent Vinczéről nevezett váczi irgalmas nővérek eszközölték. Felsorol továbbá 71 darab ötvösművet, 6 könyvet, egy olajfestményt, 2 püspöki dísz-széket, és néhány újabb adományt.

A kincstár több kevesebb sérüléssel átvészelte az alapítása után eltelt évszázadot, és a második világháborút követő kifosztását. (A kincstár anyagának egy részét elrabolták, kisebb része a Nemzeti Múzeumban letétként szerepelt és évek múltán került vissza Vácra).  

1970-ben, a  Szent István millenium  évében kiadott Váci Egyházmegyei Almanach-ban a kincstár ismertetése során megemlítették, hogy tervbe vettük a Váci Keresztény Múzeum felállítását, amely feltárná  a ma még hely hiányában sok helyütt raktározott és alig hozzáférhető váci és egyházmegyei műkincseket.

Ennek a munkának a kezdete volt az Egyházmegye művészeti és műemlékeinek megőrzésére 1970-ben az Egyházmegye Központi Szervezetének részeként létrehozott Váci Egyházmegyei Egyházművészeti és Műemléki Bizottság tevékenysége.

Ennek elnöke Ákos Géza kanonok, püspöki irodaigazgató, titkárai Dümmerling Ödön okl. építészmérnök és Pálos Frigyes c. esperes-plébános voltak. Ez a Bizottság jelentős eredményeket mutatott fel az Egyházmegye művészeti értékeinek és építészeti emlékeinek megmentése és megújítása  során. Sok, az Egyházmegye területén lappangó vagy veszélyeztetett műkincsre hívta fel a figyelmet és segített megmentésükben. Kiterjedt a figyelme a veszélyeztetett építészeti emlékek illetve a műtárgyak megmentésére és restaurálási lehetőségek biztosítására.

Javaslattevő és tanácsadó tevékenységével már a műemléki helyreállítások és restaurálások tervezésének megkezdése előtt felhívta a figyelmet a védelem legfontosabb szempontjaira, segített a műszaki  munkálatok tervezése és a kivitelezés  idején a szakmai minőséget és a műemléki hitelességet biztosítani.

Mind az építészeti tervezés mind a restaurálási munkák során az ország vezető szakembereit, építészeit, régészeit, művészettörténészeit, restaurátorait sikerült megnyerniük az Egyházmegye területén elvégzendő feladatok megoldására.

Az Egyházmegye  addig ismeretlen középkori emlékeire hívta fel a figyelmet, és országos jelentőségű középkori és újkori  építészeti és falfestészeti emlékek helyreállításának volt részese, mint a tereskei románkori bencés apátsági templom és annak az országban egyedülálló Szent László freskóciklusa, a legrégebbi Szent Imre tiszteletére szentelt középkori templom helyreállítása Egyházasdengelegen, vagy a kecskeméti főoltár Maulbertsch által festett eredeti oltárképe.

Az egyházmegyei múzeum tervének megvalósulása azonban mintegy negyed századot váratott magára. Ez a  lehetőség csupán 1989 után merült fel, amikor a Váci Nagypréposti Palota visszakerült az Egyházmegye tulajdonába, a funkciót Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök jóváhagyta, és a helyreállítás és a múzeumszervezés munkája megindulhatott Pálos Frigyes kanonok vezetésével.

A helyreállítás első üteme a földszint jobb oldali helyiségsorára terjedt ki, és itt nyílt meg 1996-ban augusztus 16-án a Bemutató az 1000 éves váci egyházmegye műkincseiből című kiállítás.

1997: A Grassalkovichok barokk kincsei kiállítás

A műemléki helyreállítás változó körülmények között folytatódott az épület többi részén 1996 és 1999 között, A barokk palota földszintjén a kiállítási termek kibővültek, az emeleten a feltárt barokk és 19. századi falfestményeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével restaurálták, a kiállításokra fordítható alapterület megnövekedett. A gyűjtemény sok értékes műkinccsel gazdagodott az Egyházmegye püspökeinek és papságának adományaiból. Ezután a  Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény általában  évente újabb kiállítást rendezett.

A Váci Egyházmegye ezer esztendeje (2000.)
Nagy püspökök szép textilek az ezer esztendős váci egyházmegyében A Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény XVIII-XIX. századi anyagából   (2001.)
Ozsvári Csaba ötvösművész kamarakiállítása. (2001.)
Szentek szobrai faragták, festették ránk hagyták (2002.)
Nagypréposti Palota helyreállított falfestményei (2002.)

"Liturgia és művészet- barokk megújulás a váci Egyházmegyében " (2003.)
Ő Fölségeik eljövetelére Mária Terézia látogatása Vácott a Váci Tragor Ignác Múzeum részvételével (2004.)
Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) élete és kora (2006)
A váci Egyházmegye XIX.-XX. századi mecénásai (2007)
A reneszánsz éve (2008.)
2009-óta Templomok és műkincsek a váci Egyházmegyében címmel a püspökség területén álló építészeti emlékek fotókiállítása mellett az Egyházmegyei Gyűjtemény különböző művészeti korszakokból származó műtárgyainak kiállítása látható.
Én is a lelkek halásza vagyok Eszterházy év Galánthai gróf Eszterházy Károly váci püspökké történt kinevezésének 250. évfordulója emlékére (2010.)
Franz Anton Pilgram váci Székesegyház tervei (2011.)

A kiállítások témájához kapcsolódóan meghívott neves szakemberek részvételével tudományos konferenciákat szervezett a Gyűjtemény:
AETERNAE DOMVI-A megújuló Vác Migazzi püspök idején címmel (2004.)
Báthori Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete (2006.)
Én is a lelkek halásza vagyok (Eszterházy konferencia) (2010.)
Mint hamvaiból éledő Phoenix (A váci Egyházmegye újjáéledése a török pusztítás és az 1711-es szatmári béke után) (2011.)
A konferenciák anyaga nyomtatásban is megjelent, kérésre postai úton is kapható.   

A korábbi évek tapasztalatait összegezve a Gyűjtemény legfontosabb célkitűzése, hogy a klasszikus gyűjteményi tevékenységet minél eredményesebben folytassa és az Egyházmegye  liturgikus, hitéleti és kulturális örökségét minél teljesebben feltárja és megőrizze.

dr. Horváth Alice
építészettörténész

A szecesszió szakrális művészete a Váci Egyházmegyében

Ezzel a címmel 2013. szeptember 6-án nagy sikerű Tudományos Konferencia zajlott le a Nagypréposti palotában az Egyházmegyei Múzeum rendezésében. A résztvevő szakmai és a téma iránt érdeklődő vendégeink 130 fős száma, ülőhelyei a kihangosított emeleti termeket és folyosót is igénybe vette.

Az idei év Körösfői-Kriesh Aladár születésének 150. évfordulója alapján a „Szecesszió éve”. A konferencián keresztül kapcsolódott az intézmény a szecesszió évének rendezvénysorozatához. Magát a konferenciát kamarakiállítás kísérte, melyen Körösfői-Kriesh Aladár és Nagy Sándor munkásságának fontos, egyházmegyéhez kötődő alkotásait mutattuk be.

Vác városában az NKA támogatásának köszönhetően az Egyházmegyei Múzeum egyedüli intézményként emlékezett meg a Gödöllői Iskoláról és a magyar szecesszió két kiválóságáról.

A nagy számú érdeklődőt állófogadáson láttuk vendégül. Hogy mindez megvalósulhatott hálásan köszönjük a Nemzeti Kulturális Alapnak az ezen pályázatunkhoz nyújtott segítségét.

A konferencia programját mellékeljük, melyben mind a feldolgozott témák, mind az előadók névsora megtalálható.

A meghirdetett program maradéktalanul és sikeresen megvalósult, minden előadó megtartotta az előre bejelentett előadását.

 

Vác, 2013. szeptember 18.

Pálos Frigyes
múzeumigazgató

 

Akadálymentes változat
MAI NÉVNAP

2019. december 15. vasárnap

Valér

OLVASMÁNY / ZSOLOZSMANAPI EVANGÉLIUM

Abban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?” Jézus így...

tovább »

LEGKÖZELEBBI 5 ESEMÉNY
ESEMÉNYTÁR
NEXONWEB BELÉPÉSHÍRBEKÜLDÉSLEVELEZŐRENDSZER

A honlap megtekintéséhez ajánlott böngésző: Chrome vagy Firefox legújabb verziója - RSS hír csatornánk

Az oldalon található anyagok módosítás nélkül a vaciegyhazmegye.hu forrásmegjelöléssel felhasználhatók. Adatkezelési tájékoztató

Tájékoztatjuk, hogy a felhasználói élmény javítása, a böngészőprogramjának biztonságos használata, valamint a weboldal forgalmának elemzése érdekében sütiket alkalmazunk.
Kérjük, adja ehhez hozzájárulását az Elfogadom gombra kattintva! Adatkezelési tájékoztató

Váltás mobil nézetre

Webfejlesztés: DunaWeb Kft.