NAPI EVANGÉLIUM

FŐOLDAL

A KÖZELSÉG, A BEFOGADÁS ÉS A MEGHALLGATÁS LELKÜLETE LEGYEN BENNETEK – KRIZMASZENTELÉSI MISE VÁCON »

VIDEÓTÁR

SZAKPASZTORÁCIÓK

SZAMARITÁNUS SZOLGÁLAT

EGYHÁZMEGYEI KARITÁSZ

KÖNYVTÁR

LEVÉLTÁR

EGYHÁZMEGYEI MÚZEUM

SZENT MIHÁLY INTÉZMÉNYFENNTARTÓ

KAFARNAUM HÁZ

SZINÓDUS

TEMETŐÜZEMELTETŐ KFT

MotiVÁCió Képzési Központ

» NAPI EVANGÉLIUM »

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem, (mert az Atyához megyek.)” Tanítványai erre így tanakodtak: „Mit akar mondani ezzel: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy: Még egy kis idő? Nem értjük, mit beszél.” Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.” Jn 16,16-20

Elmélkedés

„Egy kis idő, és nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és majd megláttok engem” – olvassuk az evangéliumban. Ez a mondat rejtélyesen hangzik, és nem véletlen, hogy felidézi bennünk is a tanítványok zavarát. Ez a mondat szinte az egész húsvéti esemény sűrítménye: a szenvedés, halál, feltámadás és az elrejtőző, mégis jelenlévő Úr titka.

A keresztény életben gyakran érezzük, hogy nem látjuk az Urat. Az imádság száraz, a világ közönye elcsüggeszt, a szenvedés homályba burkolja Isten arcát. Jézus ezzel a kijelentéssel minket is megszólít: lesznek időszakok, amikor nem láttok, de ez nem a vég. A távozás a szeretet útjának része. A látás nem mindig testi, hanem hitből fakadó, de ez is találkozás.

Jézus nem titkolja, hogy tanítványai sírni fognak. A világ örül majd, ők pedig gyászolnak. Az evangéliumi szavak megrendítően életszerűek: a tanítvány sokszor éppen a fájdalmak mélyén találkozik Istennel. Ám Jézus ígérete biztos: „a szomorúságotok örömre fordul.” Ez nem olcsó vigasz, hanem húsvéti ígéret: a halálból élet lesz, a sötétségből világosság, a könnyekből öröm.

A tanítvány útja nem mentes a szomorúságtól, de nem is marad abban. A keresztény öröm mindig a reményre épül. Nem felszínes derű, hanem annak tudata, hogy Isten hűséges, és amit Jézus ígért, az biztosan beteljesedik.

Imádság

Uram, Jézus! Sokszor érzem, hogy eltávolodtál, és nem látlak téged. De tudom, hogy csak egy kis idő ez, a hit próbája számomra. Adj erőt, hogy ebben a „kis időben” is hűséges maradjak hozzád, és ne a világ mulandó örömeire figyeljek, hanem rád, aki újra megjelensz, amikor elérkezik az idő! Hiszem, hogy szomorúságomat örömre fordítod, és találkozni fogok veled, talán másként, mint vártam, de valóságosan! Erősítsd meg bennem a reményt és a szeretetet!