FŐOLDALHÍREINKPROGRAMOKNÉV- ÉS CÍMTÁRTURIZMUSHITOKTATÁSÉLŐ KÖVEK 2023-2026AKOLITUSOKFOTÓTÁRVIDEÓTÁR

• CSALÁDPASZTORÁCIÓ
• IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
• TEREMTÉSVÉDELEM
• KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
• CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
• BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ

SZAMARITÁNUS SZOLGÁLATEGYHÁZMEGYEI KARITÁSZKÖNYVTÁRLEVÉLTÁREGYHÁZMEGYEI MÚZEUMSZENT MIHÁLY INTÉZMÉNYFENNTARTÓKAFARNAUM HÁZSZINÓDUSTEMETŐÜZEMELTETŐ KFTMotiVÁCió Képzési KözpontMATER SALVATORISÁLLÁSHIRDETÉSMISERENDEGYHÁZMEGYÉNKRŐLALAPÍTVÁNYAINKDOKUMENTUMTÁRKÖZBESZERZÉSEKGYERMEKVÉDELEMADATVÉDELEMTÉRKÉPKAPCSOLAT

» NAPI EVANGÉLIUM »

Abban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?” Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt. Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem!” Mikor elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: „Mit akartatok látni, amikor kimentetek a pusztába? Talán széltől lengetett nádszálat? Vagy miért mentetek ki? Hogy finom ruhába öltözött embert lássatok? Akik finom ruhában járnak, azok királyi palotában laknak! Vagy miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! Ő az, akiről ezt írták: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse az utat teelőtted. Bizony, mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál! De még őnála is nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában. Mt 11,2-11

Elmélkedés

A hit öröme

Advent 3. vasárnapja az öröm vasárnapja, amikor az adventi koszorúnkon a rózsaszín gyertyát gyújtjuk meg. Meglepő lehet, hogy az evangéliumban éppen ezen az örömteli vasárnapon, egy börtönből érkező kérdést hallunk. Keresztelő János küldi tanítványait Jézushoz, hogy megtudja tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?”

A rendíthetetlen próféta pusztába kiáltó szava most kérdéssé halkul. Börtönben ül, bizonyára fájdalomban, csalódásban, bizonytalanságban. Ő, aki maga mutatott Jézusra, most elbizonytalanodik: valóban Jézus a Messiás? Valóban az ő személyében teljesednek be a messiásra vonatkozó prófétai jövendölések?

Nagyon emberi Keresztelő János bizonyosság utáni vágya. Amikor egy életszakasz lezárul, vagy amikor az életkörülményeink beszűkülnek például betegség, egy családtag elvesztése, valamilyen kudarc vagy akár lelki szárazság miatt, akkor mi is megkérdezzük: „Hol vagy, Uram? Biztos, hogy te vagy az, akitől a szabadulást, a gyógyulást, a felemelkedést várom? Miért nem akkor jössz, amikor a legnagyobb szükségem volna segítségedre?” Advent nem a teljes bizonyosság, hanem az Isten felé küzdő remény ideje.

Jézus nem csodálkozik János kérdésén. Tudja, hogy a reménytelen helyzetben lévő ember mindig kapaszkodót, biztos pontot keres. Ezért válaszol így a küldötteknek: „Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak, amit láttok és hallotok.” Ez a válasz nem elmélet, ami további megfontolásokat vagy gondolkodást igényel. Jézus azokra a cselekedeteire mutat, amelyek mindenki számára nyilvánvalóak, s amelyekről János és az ő tanítványai is tudomást szerezhettek: a vakok visszanyerik látásukat, sánták járnak, szegények hallgathatják az Isten országának örömhírét. Ezek a jelek beszédesek, üzenetet hordoznak. Jézus tanítása nem szavakban, hanem életet formáló valóságban teljesedik ki.

Egy idős atya mesélte egyszer, hogy fiatalkorában sokat vívódott, nehéz életszakaszaiban megingott a hite. Ezt mondta: „Nem teológiai dolgokban bizonytalanodtam el, hanem a saját sebeimen keresztül. De minden kétségem közepette mégis kaptam útmutatást Istentől, mégpedig egy másik személyen keresztül. Volt egy idős néni, aki naponta betért a templomba, ahol szolgáltam, letérdelt, s csak nézett a tabernákulum felé, ahol az Oltáriszentségben Krisztus van jelen. Egyszer megkérdeztem tőle, miért jön minden nap, ha semmi különös nem történik? Ő rám nézett és ezt mondta: Azért, mert itt van az Úr. És ez nekem elég.” A néni tanúságtétele segítette át az atyát a nehéz időszakokon, mert megértette, hogy sebzettségében, betegségében is vele van Jézus.

Az evangélium második része már nem János kérdéséről, hanem Jézus tanúságtételéről szól. Mit akartak látni az emberek a pusztában? Egy népszerű szónokot? Egy erős politikai vezetőt? Jézus tehát szembesíti hallgatóságát saját várakozásaikkal, s elgondolkoztatja őket, hogy helyesek-e ezek az elképzelések. Isten nem mindig azt küldi, akit mi várunk. Keresztelő János személyében egy próféta érkezett, aki valóban az Isten küldötte.

Még a legnagyobb próféta, a legszentebb ember is elbizonytalanodik olykor. Isten nem azt várja tőlünk, hogy mindig minden világos legyen számunkra, hanem hogy kérdezzünk, keressünk, nyitottak maradjunk. A kitartó keresés és a folyamatos kérdezés vezet el a hit bizonyosságára és örömére.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus! Te cselekedeteid igazságával válaszoltál a bizonytalan Keresztelő Jánosnak. Kérlek, hogy amikor meginog a hitem, amikor nem értem szándékaidat, amikor ismeretlen utakra vezetsz vagy elhomályosul bennem a remény, mutass jelet számomra! Segíts, hogy meglássalak az élet egyszerű mozzanataiban, a gyógyulásban, a vigaszban, a csendes szeretetben! Add, hogy advent idején én is örömhíred közvetítője legyek mások számára és továbbadjam világosságodat, ami minden sötétségen és reménytelenségen átragyog! Hiszem, Uram, hogy te vagy a lelki békesség és az öröm forrása.

OLVASMÁNY / ZSOLOZSMANAPI EVANGÉLIUMNEXONWEB BELÉPÉSLEVELEZŐRENDSZERSzentév 2025KATADMIN