FŐOLDALHÍREINKPROGRAMOKNÉV- ÉS CÍMTÁRTURIZMUSHITOKTATÁSÉLŐ KÖVEK 2023-2026AKOLITUSOKFOTÓTÁRVIDEÓTÁR

• CSALÁDPASZTORÁCIÓ
• IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
• TEREMTÉSVÉDELEM
• KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
• CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
• BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ

SZAMARITÁNUS SZOLGÁLATEGYHÁZMEGYEI KARITÁSZKÖNYVTÁRLEVÉLTÁREGYHÁZMEGYEI MÚZEUMSZENT MIHÁLY INTÉZMÉNYFENNTARTÓKAFARNAUM HÁZSZINÓDUSTEMETŐÜZEMELTETŐ KFTMotiVÁCió Képzési KözpontMATER SALVATORISÁLLÁSHIRDETÉSMISERENDEGYHÁZMEGYÉNKRŐLALAPÍTVÁNYAINKDOKUMENTUMTÁRKÖZBESZERZÉSEKGYERMEKVÉDELEMADATVÉDELEMTÉRKÉPKAPCSOLAT

» NAPI EVANGÉLIUM »

Abban az időben: A zsidók közül sokan jöttek Máriához és Mártához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked.” Jézus ezt felelte neki: „Testvéred fel fog támadni!” Erre Márta így szólt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.” Jézus folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Márta ezt válaszolta neki: „Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!” Jn 11,19-27

Elmélkedés

2021-től a három testvért, Mártát, Máriát és Lázárt együtt ünnepeljük július 29-én. Az evangélium Jézus egyik legmegindítóbb beszélgetését örökíti meg. Márta, Mária és Lázár otthonában járunk, Betániában. Lázár már négy napja halott, a gyász és a fájdalom légköre lengi be a házat. És ekkor Jézus megérkezik. Nem siet, nem kapkod, mert számára a remény nem kötődik az emberi időhöz. Az események középpontjába ezúttal Márta lép: az, akit korábban szolgálatában láttunk sürögni-forogni, most bizakodó asszonyként áll Jézus előtt. „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem” – mondja Márta, s ebben benne van a számonkérés, de rögtön a bizalom is: „tudom, hogy bármit kérsz Istentől, megadja neked.” Ez az egyensúly a fájdalom és a hit között az igazi keresztény lelkület sajátossága. A hívő ember nem érzéketlen a szenvedésre, de nem is zuhan bele a reménytelenségbe. Senki sem mentes a szenvedéstől, de sosem maradunk egyedül benne.

Jézus válasza túlmutat a konkrét eseten, Lázár halálán: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” Nem csak feltámasztja Lázárt, hanem ő maga a feltámadás minden ember számára. Ez a kijelentés a keresztény hit középpontja: Jézus jelenléte életet hoz ott is, ahol pillanatnyilag a halál uralkodik.

A betániai ház példája arra tanít bennünket, hogy az igaz barátság Krisztussal a hitből, a mindennapok egyszerű szolgálatából és a reményből táplálkozik. Ahol Jézus szívesen megpihen, ott az élet, a hit, a remény és a szeretet is otthonra talál.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy barátaiddá fogadtad Mártát, Máriát és Lázárt, és az ő otthonuk által megmutattad, hogy veled az életünk legfájdalmasabb pillanatai is átalakulhatnak reménnyé. Segíts, hogy én is úgy tudjak hinni, mint Márta: kételkedés nélkül, de őszintén, fájdalmammal együtt! Add, hogy a házam ne csak lakóhely, hanem a hit, a szeretet és a vendégszeretet otthona legyen, ahol te mindig szívesen időzöl! Légy számomra is a feltámadás és az élet!

OLVASMÁNY / ZSOLOZSMANAPI EVANGÉLIUMNEXONWEB BELÉPÉSLEVELEZŐRENDSZERSzentév 2025KATADMIN