VARGA LAJOS ARANYMISÉJE ÚJHATVANBAN »

• CSALÁDPASZTORÁCIÓ
• IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
• TEREMTÉSVÉDELEM
• KÓRHÁZLELKÉSZET
• CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
• BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ

» EGYHÁZMEGYÉNKRŐL »

Az egyházmegye története az alapítástól a török hódoltság idejéig

Egyházmegyénk területén, Pesten és magában Vác városában is — többek véleménye szerint — már az egyházmegye létrejöttét megelőzően léteztek királyi alapítású egyházak. Az egyházmegye megalapítására csak később került sor. Az alapítást ma is Szent István király művének tartják. A szent király ugyanis a fejedelmi törzs dunántúli szállásterületének lelki gondozásával a veszprémi püspökséget bízta meg. Hazánk keleti részén (Bihar, Eger, Erdély) szintén van tudomásunk püspökségek alapításáról. Ezért lehetetlennek tartják, hogy a király ne gondoskodott volna a Duna-Tisza közén élő törzsekről. A garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítóleveléből kitűnik, hogy a váci egyházmegyének ekkor már pontos határai voltak — északon Nógrád, délen Solt, kelet-nyugati irányban a Tisza és a Duna, de Csongrádnál átlépte a Tiszát —, tehát jelentősen előbb kellett megalakulnia. Székesegyházának védasszonya a Boldogságos Szűz. Mivel nem maradt fenn az egyházmegye alapításáról oklevél, ezért az alapítás évét sem tudjuk megmondani.

A püspökség alapításának és kialakulásának évtizedeiben, az Ipoly kisnógrádi vízválasztójától délre, a Duna vonalához igazodva fejedelmi szállásbirtokból és annak gyarapításából kialakult királyi és hercegi uradalmak és a nógrádi várbirtok terült el. Maga Vác is a nógrádi várbirtok területéhez tartozott. A püspökség is ennek védelme alatt kezdte el működését.

tovább »